Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
33 is ielmerülnek. Mi vezethette a méheket a takarékosság útjára s ezzel összefüggésben arra a bölcs elhatározásra, hogy két oldali lé- peket szerkesszenek, mikor vérrokonaik, a melipona méhek és darazsak, az egyoldalú építkezés eredményével is beérik ? Honnan nyerték azt a mennyiségtani áttekintést, hogy csak ilyen beosztás mellett lehet a termelt viaszmennyiséget a legcélszerűbben értékesíteni ? Mi indítja arra a két oldalt dolgozó s folyton szerepöket cserélő munkásokat, hogy az érintkező pontokon kezdjék meg a rágás munkáját s egymástól függetlenül, egymásról mit sem tudva oly egyenletesen haladjanak előre, hogy a szabályos összeműködés eredménye az infinitezimáló számitás adataival pontosan megegyezzék? Ezen kérdések megfejtését hiába várjuk a méhek testi szervezetétől, a működés fizikai tényezőitől; a műösztön természete anyagtalan elvet sürget, amely a fizikai okláncolaton kívül esik s amely egyúttal az összes álllati cselekvések főforrása. Ez a metafizikai erő nem egyéb, mint az állati lélek, amelyre valamely természet- és anyagfeletti rendező erő rányomta a csalatkozhatatlan bölcseség bélyegét. Darwin a sejtek szabályos, hatszögletű alakját a melipona méhek hengeralakú és sík fenekű sejtjeiből akarja leszármaztatni természeti kiválasztás, vagyis a hasznos változatok lassú összegyűjtése és rögzítése útján. О az ösztön jelenségeit véletlenül szerzett egyéni szokásoknak tekinti, amelyek közül a természeti kiválasztás csak a célszerűbb és előnyösebb jellegeket tartotta fenn, hogy azokat átöröklés útján az utódokra is átszármaztassa. így történt, hogy a mézelő méh versenytársai, a melipona méhek, elmaradtak a létért való küzdelemben; a hatszögű sejtépités azonban kivált, mert lassú fejlődését a takarékosság elve sürgette. A leszármazás elméletének legnagyobb nehézsége az átmeneti alakok keletkezése s azoknak lassú közeledése az új faj határvonalához. Ha igaz a föltevés, hogy a mézelő méh a melipona méhből fejlődött lassú és szabályszerű átalakulás útján, akkor a fajkeletkezést ezer és ezer átmeneti alaknak kellett megelőznie; ámde átmeneti alakok csak átmeneti 'műösztönökkel rendelkezhetnek, utóbbiak pedig a képtelenségek országába sorolandók. A mézelő méhek valóságos műremekei ugyanis a melipona méhek kezdetleges sejtformáiból kétféleképen keletkezhettek. Vagy hirtelen ugrással, tehát nem természetes, hanem csodás úton, amitől a darwinizmus bizonyára irtózik; vagy az összes benső és külső fizikai tényezők egyidejű, célirányos és harmonikus megváltozásával; mindkét esetben kikerülhetetlen a természetfölötti beavatkozás rendező és intéző keze. A kezdetleges mű3 A müösztön fejlődése dar- winisztikus a- lapon.
