Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
25 sitó sejtek az anya tevékenységi körétől távolabb esnek, a munkások az utóbbiakat is megtöltik mézzel, ügy hogy az éléstár nyomról- nyomra követi a fészket, s a kettő között alig néliány sejtsor alkotja a természetes határvonalat. Ősszel, az egyéni szaporodás megszűntével, a legutolsó fiúsítástól elhagyott sejtbölcsőkben, tehát a kas alsóbb részeiben húzódnak össze a méhek, hogy egymás közvetlen szomszédságában heverjék át a tél viszontagságait. A fölöttük elhelyezett élelemkészletet egyre fogyasztva, s az igy megürült méztartó sejteket lefoglalva, fokozatosan haladnak följebb és följebb, hogy tavasszal ismét ott kezdjék a fiasitást, ahol éppen vannak, a kas legmagasabb emeleteiben, s innen folytassák munkájokat az előző év példájára felülről lefelé. Ha a lépek szerkezetét közelebbről megfigyeljük, bámulat fog el, mert az igénytelen kis rovar látszólag annyi bölcseséggel és előrelátással tervezte az építmények berendezését, hogy önkéntelenül is valamennyi műszaki szempontra kellett ügyelnie. A méh már évezredek óta dicsekedhetik Archimedes s az újabb kor legnagyobb mérnökeinek mathematikai tantételeivel. Mielőtt az ember még számítani vagy tervezni tudna, a méh már gyakorlatilag megfejti a mérnöki tudományok egyik alaptételét, hogy miként lehet bizonyos cél szolgálatában a térrel, anyaggal és munkával a legszélső határokig takarékoskodni. Lássuk már most közelebbről e remekmű körvonalait. A sejtépitmények legteltünőbb gyakorlati előnye abban áll, hogy a legszigorúbb takarékosság elvét valósították meg. A méhek a sejtkamrákat nem elkülönítve építik, hanem láncolatos csoportokba összefűzve, ami a helytakaritás lehetőségét nagyban elősegíti. A sejtek alapja közös. A közös választófalon két oldalt emelkednek az ivadékgondozás műhelyei; ezáltal nemcsak egy-egy sejtfenék anyagát takarítják meg, hanem a térben is tetemes nyereséggel dolgoznak, mert ha a méhek a darázsok módjára a lép középfalának csak egyik oldalán' sorakoztatnák a sejtszemeket, akkor ugyanannyi sejtet számláló viaszépitményeik között kétannyi sikátort kellene al- kalmazniok, s ezzel a kas üregének tekintélyes része kárba veszne. A térbeli gazdálkodás eredményét még fokozza az a körülmény, hogy a sejt minden fala kétoldalú szolgálatot teljesít, mert mindegyik két-két szomszédos sejtnek a tulajdona. A lakásépítés művészi tökélyének leghatalmasabb koncepciója a szabályos hatszögnek alkalmazása. Mértani tekintetben, anyag- és időkimélés szempontjából a végtelen oldalú sokszög, a kör volna A sejt mint remekmű. A gazdálkodás elve a hely kihasználásában. A hatszög eszményi alakja-