Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
21 azért célszerű lakásokról gondoskodnak, melyekben a hőmérsék ingadozását meg nem érzik, ellenségeik ellen pedig biztosan védekezhetnek. A mézelő méh a természetes üregeket, faodukat szokta felkeresni; legszívesebben tartózkodik azonban az ember által készített s az épitkezés kívánalmai szerint célszerűen berendezett kasokban, kaptárakban. Midőn a raj lecsendesedik s (íj lakásába vonul, első gondja a kas biztosítása a betolakodó ellenségek ellen. A munkások éber körültekintéssel szemlét tartanak a kaptár belsejében* melynek minden nyílását gondosan betapasztják, kivéve azt az egyet, mely a lakás állandó bejáratául szolgál. A lékek betömésére a nyárfa- és gesztenyefarügyek gyantás váladékát, a különböző gyümölcsfák mézgáját használják, melyet már készen találnak s azonnal alkalmazhatnak. Az élelemkészlet és fiasitás kedvező elhelyezése végett lepényekhez hasonló viaszépitményekkel, ű. n. lépekkel rendezik be a kas belsejét, amelyek egymás mellé vont függönyök módjára csüngnek le a mennyezetről. A lépet láncolatosan összefüggő kettős sejtréteg alkotja, melynek hatszögű rekeszei egymással szemközt állanak és közös fenéklapon emelkednek. A lepények között 12—15 millimé- ternyi közök vannak, amelyek arra szolgálnak, hogy a méhek egymással zavartalanul közlekedhessenek. A gyöngéd viaszépitmények szilárdságát azzal fokozzák, hogy a lépek közé gerendákat illesztenek, amelyeket részint gyantából, részint ócska viaszból gyúrnak, vagy a méhész által külön e célra rendelt fapálcikákat is felhasználják. Ha a kaptár véletlen okoknál fogva behorpad vagy roskad- ni készül, s a méhcsaládot végveszedelem fenyegeti, a munkások csakhamar hozzálátnak a mentő munkálatokhoz : viaszból vagy gyantából pilléreket emelnek s boltívekkel erősítik meg a gyenge tetőzetet. Hasonló ügyességet fejtenek ki akkor is, ha váratlan rázkódta- tás vagy zökkenés miatt valamely lép leszakad; a hirtelenében megszeppent munkások nem jönnek zavarba s a hibát oly bölcsen igazítják helyre, hogy a munka zavartalanul folyhatik tovább. A lakásépítéshez szükséges anyagot, a viaszt, a munkás méhek saját testükből izzadják ki. A táplálék egy részét, főleg a szénhidrátokat tartalmazó mézet gyomrukban vegyileg átalakítják, amely folyékony állapotban szivárog ki a viasztermelő szerveknek, az ú. n. viasztükröknek felületére, ahol részint az illanó vegyül etek elpárolgása, részint a levegő ismeretlen behatása folytán a csillámpalára emlékeztető apró lemezek alakjában szilárdul meg s a viasznak ismeretes alakját ölti magára, mely fiziológiai tekintetben a magaA lakás berendezése. A viasztükrök.
