Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903

20

méh természetének ok- és célszerű alkotásában leli magyarázatát, tekintet nélkül arra, hogy e mintaszerű alkotás szándékos tervezés, vagy egyszerű mechanikai alkalmazkodás műve. A berendezés mintaszerűsége abban áll, hogy a méh érzékszervei, testi készülékei az ösztönélethez vannak szabva s annak bármely megnyilatkozására a legalkalmasabbak. Tudjuk azonban, hogy nem az érzékszervi) a készülék az oka annak, hogy a méh oly ügyesén cselekszik; viszont az ösztöncselekvések folytonos, szakadatlan ismétlődése sem okozhatta azt, hogy az érzékszerv, vagy az illető készülék oly tervszeriileg kialakuljon, hanem mindkettő kezdettől fogva egymásért van alkotva az egységes terv utasításai szerint. Az utőbbi feltevés már azért is lehetetlen, mert minden készülék a cselekvésért, következőleg a célért van és nem megfordítva; már pedig a célt nem a készülék tűzte ki magának, hanem Az, aki a méh bámulatos szervezetét megalkotta s ösztönerőkkel felruházta.

Lássuk már most az érem másik oldalát, a méh működéseinek azt a jegyét, mely kizárólagosan emberfeletti észre, a Teremtő gondviselő kezére vall. E Gondviselés hő tiszteletünkre és forró imádá- sunkra méltó. Azért alább bemutatjuk a méh nagyszabású műösztönét, a lakás-épités utolérhetetlen tökélyét, mely föltétlenül anyagfeletti elvet sürget; e példa nyomán fogjuk tanulmányozni az ösztön lélektani természetét, mely az anyagi és szellemi világot mintegy áthidalja, s amely Szt. Tamás szerint az értelem és szabad akarat visszhangja, mert érzéki ismerettel, de értelem és a cél ismerete nélkül, önként, de szabad elhatározás nélkül vezeti az állatot természetes feladatainak megoldásában. Látni fogjuk, hogy a méh műösztöne részben felülmúlja az ember szellemi és érzéki képességeit. Az állat azonban lényegét tekintve a lét sokkal alacsonyabb fokán állapodott meg, mint a teremtés koronája, amely körülmény vigasztalásunkra szolgálhat s arra bátorít, hogy ne irigyeljük a méhecskétől a zseniális alkotás dicsőségét. Az állatok fajilag célszerű, benső hajlamokat nyertek az Alkotótól a természetüknek megfelelő feladatoknak érzéki ismerőtehetségük révén való megoldásához, az ember ellenben az ész és szabad akarat adományaival vívta ki az elsőség pálmáját, melyekkel egyrészt az igazság után törekedhetik, másrészt a boldogság édes gyümölcseit élvezheti.

III. A méhek müösztöne. A sejtépités.

A méheknek a szabadban nincs biztos fennmaradásuk. A légköri viszonyok állhatatlansága nem kedvez a fiasitás gondozásának,