Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903

20 méh természetének ok- és célszerű alkotásában leli magyarázatát, tekintet nélkül arra, hogy e mintaszerű alkotás szándékos tervezés, vagy egyszerű mechanikai alkalmazkodás műve. A berendezés minta­szerűsége abban áll, hogy a méh érzékszervei, testi készülékei az ösztönélethez vannak szabva s annak bármely megnyilatkozására a legalkalmasabbak. Tudjuk azonban, hogy nem az érzékszervi) a ké­szülék az oka annak, hogy a méh oly ügyesén cselekszik; viszont az ösztöncselekvések folytonos, szakadatlan ismétlődése sem okozhatta azt, hogy az érzékszerv, vagy az illető készülék oly tervszeriileg kialakuljon, hanem mindkettő kezdettől fogva egymásért van alkot­va az egységes terv utasításai szerint. Az utőbbi feltevés már azért is lehetetlen, mert minden készülék a cselekvésért, követ­kezőleg a célért van és nem megfordítva; már pedig a célt nem a készülék tűzte ki magának, hanem Az, aki a méh bámulatos szervezetét megalkotta s ösztönerőkkel felruházta. Lássuk már most az érem másik oldalát, a méh működéseinek azt a jegyét, mely kizárólagosan emberfeletti észre, a Teremtő gond­viselő kezére vall. E Gondviselés hő tiszteletünkre és forró imádá- sunkra méltó. Azért alább bemutatjuk a méh nagyszabású műösztönét, a lakás-épités utolérhetetlen tökélyét, mely föltétlenül anyagfeletti elvet sürget; e példa nyomán fogjuk tanulmányozni az ösztön lélektani természetét, mely az anyagi és szellemi világot mintegy áthidalja, s amely Szt. Tamás szerint az értelem és szabad akarat visszhangja, mert érzéki ismerettel, de értelem és a cél ismerete nélkül, önként, de szabad elhatározás nélkül vezeti az állatot természetes feladatai­nak megoldásában. Látni fogjuk, hogy a méh műösztöne részben felül­múlja az ember szellemi és érzéki képességeit. Az állat azonban lé­nyegét tekintve a lét sokkal alacsonyabb fokán állapodott meg, mint a teremtés koronája, amely körülmény vigasztalásunkra szolgálhat s arra bátorít, hogy ne irigyeljük a méhecskétől a zseniális alkotás dicsőségét. Az állatok fajilag célszerű, benső hajlamokat nyertek az Alkotótól a természetüknek megfelelő feladatoknak érzéki ismerő­tehetségük révén való megoldásához, az ember ellenben az ész és szabad akarat adományaival vívta ki az elsőség pálmáját, melyekkel egyrészt az igazság után törekedhetik, másrészt a boldogság édes gyümölcseit élvezheti. III. A méhek müösztöne. A sejtépités. A méheknek a szabadban nincs biztos fennmaradásuk. A lég­köri viszonyok állhatatlansága nem kedvez a fiasitás gondozásának,

Next

/
Thumbnails
Contents