Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
12 Ösztönsze- rű és önkéntes akarat. A cselekvő képesség. Az állatpszi- chologia módszere. kellemes v:igy kellemetlen állapot, melyet a képzetek, illetőleg a nyomukban fellépő vágyak okoznak. Az érzéki akarat a lélek tevékeny törekvése az érzékileg megismert jó felé, vagy távolodása az érzéki rossztól. Az állat ismerete korlátolt; akarata nem szabad. Mivel a méh érzékileg, azaz érzet vagy képzet alakjában csak az érzéki jót ismerheti meg, innen a biztos következtetés, hogy p. o. a sejtépités bámulatos munkájában nem az esztétikai szép után törekszik, mint egyesek szeretnék, hanem egyszerűen a konkret hasznos és kellemes után. Az érzéki akarat a külső kényszerűségtől, a fizikai erőszaktól ment ugyan, azaz nem áll a fizikai és chemiai erők, sem a növényben fellépő vak életerőnek a korlátlan uralma alatt; de másrészt az is bizonyos, hogy a benső lelki folyamatok, minők az érzetek, képzetek, önkéntelen vágyak és érzések, valamint a pillanatnyi érzéki benyomások egyirányulag hatnak reá és határozzák meg, úgy, hogy a méh érzéki akarata bizonyos benső szükségszerűség, saját természetének a kényszerűsége alatt áll. Ha a képzetek s az általuk ébresztett kellemes vagy kellemetlen érzések a cél tudata nélkül terelik az érzéki akaratot az állat benső természete által lényegében előre meghatározott útra, akkor maga a természet szabja meg az eszközt a célhoz, s ilyenkor az akaratot ösztönszerünek nevezhetjük szemben az állat önkéntes akaratával, melyben a cél tudata az eszköz képzetével társulva irányítja az állatot, mely az érzéki benyorrlások és a természet hatása alatt ugyan nem szabadon, hanem mégis önként választ az eszközök és utak között. Az állati lélek tevékenységének harmadik iránya a cselekvés, vagyis az érzéki akarat végrehajtása. A méh csak külső cselekvésre képes; testének tagjait, külső érzékszerveit önként mozgathatja, helyét önként változtathatja, de a lelki folyamatok irányításába bele nem szólhat; érzetei, képzetei, vágyai és érzései önkéntelenül, mintegy maguktól támadnak belső ok- és szükségszerűséggel anélkül, hogy azokat megindítani vagy megszüntetni hatalmában állana. Ha az állati lélek említett tehetségeit és működéseit telfogni és tudományosan magyarázni akarjuk, az emberi lélek jelenségeivel kell azokat összehasonlítanunk; csak utóbbiak nyújthatnak kulcsot a nehézségek feltárására, amennyiben az emberi lélek működéseinek legbensőbb okait és rugóit kiki a saját öntudatából ismerheti. Az állati lélek természetének kikutatásában, külső, érzékeink alá eső jelenségeinek értelmezésében azonban tartózkodóknak és óvatosak-
