Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
11 érzeteket ébresztenek. A méh p. o. messziről szimatolja meg a királynét. Ezen érzékelésnek első mozzanata az a fizikai behatás, mely ilyenkor a csápokat, mint a szaglás érzékszerveit, éri s amely fizikai természetét tekintve nem egyéb, mint a királynéból állandóan kigőzölgő illő anyagrészecskék mozgása. A fizikai behatás a csápokban bizonyos fiziológiai változást, szervi ingert idéz elő,' mely az érző idegek útján a garatfeletti idegdúcba jut s itt központi ingerré változik. Eddig a változás tisztán anyagi. A központi inger a garatfeletti dúcban előttünk ismeretlen úton-módon belép a lélekbe, mely a fizikai ingert most már megfelelő lelki állapottá változtatja, mintegy visszatükrözi, s igy jön létre az érzékelés lelki mozzanata : a szag érzete. A lélek ezután érzéki képzelő tehetségénél fogva a szag érzetének tudomásul vétele alapján, azaz tudatosan megalkothatja a benyomás lelki, képzeleti képét, az ú. n. képzetet, mely akkor is foglalkoztathatja a méhet, mikor a benyomás nem hat többé érzékeire. A képzetek rögzitése, megújítása az érzéki emlékezet tisztje, mely a méh gyűjtő munkájában nagy szerepet játszik. Köztudomású, hogy a méh ráismer a helyre, ahol a múlt évben gazdagon gyűjtött; nem mintha a múlt és jelen képzet összehasonlítása alapján állapítaná meg a két képzet azonosságát, mert az összehasonlítás elvonást, ez pedig általános fogalmakat és magasabb lelki tehetséget tételez fel; hanem egyszerüeu úgy, hogy a megújuló képzet a réginek hatását kelti fel, ugyanazon képzeteket, sőt képzetsorokat ébreszti fel. Innen magyarázható az a meglepő jelenség, hogy a méhek bizonyos tárgyakról általános képzeteket is alkothatnak. Történt, hogy a méhkast többször bántalmazták a katonák, s e miatt zavar állt be a méhek társas munkájában. Később elegendő volt a katonai egyenruha kifüggesztése, hogy a kas fellázadjon. A képzettársítás hatványa az érzéki ítélet. A méh ugyanis képzeteit az érzéki haszon és kár, az érzéki kellemes és kellemetlen képzeteivel társíthatja, minélfogva az érzéki kellemest és annak tárgyát keresni, az érzéki kellemetlent és annak tárgyát kerülni törekszik. Az érzéki ítélet ama lelki tehetség, mely az észt pótolja; ennek félreismerése okozza azokat a visszaéléseket, melyeket a modern állatpszichologusok az állat emberiesítésével szoktak elkövetni. Az állati lélek alsórendű törekvő tehetségének szintén három ága ismeretes: a vágy, érzés és az érzéki akarat. A vágy a lélek önkéntelen vonzódása valami érzéki jóhoz, vagy önkéntelen húzódozása valami érzéki rossztól. Az érzés azon A törekvő tehetség.
