Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
10 Állati lélek. Az állati lélek tehetségeinek áttekintése. Az érzéki ismerő tehet- ség. seregestül tódultak feléje, pedig a méznek már a nyoma is eltűnt. Ki tagadhatná azt, hogy a lefolyt 4—5 hónap alatt a rövid életű méh szervezetében tetemes változás állott be: az atomok mind kicserélődtek, csak az érzéki emlékezet tartalma maradt meg változatlanul. Anyagtalan elvet kiván a méhek önkéntes mozgása is. Az anyagnak ngyanis leszembetünőbb, szinte kimagasló sajátsága a tehetetlenség, melynél fogva nyugalmi állapotából soha ki nem mozdulhat, hacsak valamely kívülről ható erő erre nem képesíti. Már pedig ellentétes természetű tulajdonságok, mint az önkéntes mozgás és tehetetlenség, egy és ugyanazon alanyban teljesen kizárják egymást. Mi tehát az anyagtalan elv? A keresztény világnézet szerint minden állatnak, tehát a méhnek is, alsóbbrendű lelke van, mely az ember szellemi, eszes és szabad leikével ellentétben érzéki lélek. Minden működés^ a testi szervektől függ; anyagfeletti működésre teljesen képtelen. Létében annyira összeforrt az anyaggal, hogy az életképes szervezettel együtt magától megsemmisül, hasonlóan az árnyékhoz, mely az árnyékot vető testtel együtt megszűnik. Az állati lélek működéseit két főcsoportra oszthatjuk : a szervezeti vagy tenyésző életműködésekre, amelyek a növény életében is minden kétséget kizárólag fellelhetők s mint ilyenek az egyszerű életerő hatáskörét nem lépik túl; ezek a táplálkozás és szaporodás; továbbá érzéki működésekre, amelyek már a lelki életnek jellemző és kizárólagos jelenségei. Utóbbiak székhelye az állati lélek három alaptehetsége: az érzéki ismerő, törekvő és cselekvő képesség, amelyek kivétel nélkül anyagi módon mennek végbe és merőben érzéki dolgokra vonatkoznak. Az alsórendű vagy érzéki ismerőtehetség háromféleképen nyilat- kozhatik meg: mint érzéki öntudat, érzet és képzet. A méh érzéki öntudatánál fogva a maga külső és belső állapotait, kéjes vagy kínos érzéseit úgy érzi, mint az övét s nem mint a másét. Érzi, hogy érez; érzi, hogy ő érez. Magát azonban érzéki állapotaitól elválasztani, megkiilömböztetni, külön érezni nem képes. Érzéki öntudata a csecsemő, vagy az alvó ember homályos énérzetéhez hasonlít; kevéssé egységes, mert az érzéki öntudat szervének, a hasdúcláncnak egyes idegdúcai szétszórtan lépnek fel a méh szervezetében. A méh azonban nemcsak magát érzi, kellemes vagy kellemetlen állapotait, hanem felfogja a külső benyomásokat is, amelyek lelkében
