Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903

9 A materialisták, akik az örök és mindenható anyagban hisz­nek, a méhet sem tekintik állati lélekkel megáldott, érző és önként mozgó lénynek, hanem összes működéseit, melyeknek lelki jellege pedig elvitázhatatlan, anyagi jelenségeknek tartják, melyek az anya­gi részecskék különböző csoportosulása, véletlen vonzása vagy taszí­tása folytán keletkeztek s mint az anyag állandó erői fönn is ma­radtak. Szerintük a méh a növény rangfokozatát sem érné el, mert utóbbi is több már az egyszerű gépezetnél: életképes szervezet, melyben a fizikai és chemiai erőkön kívül, egy, az anyag erőivel ellentétes működésű és természetű erőt vagy erőcsoportot kell fel­tételezni, mely az anyagon kívül áll s már a régi keresztény böl­csészeknél életerő címen vol ismeretes. , A méhek életében olyan jelenségeket látunk, melyeknek lefo­lyása, természete homlokegyenest ellenkezik az érzéketlen és te­hetetlen anyag erőivel és működéseivel, már pedig az összes tudo­mányok alaptétele azt sürgeti, hogy ellenkező természetű okozatok ellentétes természetű és elvű okokat követelnek. Anyagtalan elvet kíván p. o. az érzékelés s ezzel kapcsolatban az érzet egysége. A hársfa virágának sárgás színe, mely a gyűjtő méheket oly ellenáll­hatatlan erővel vonzza, vagy virágmézének zamatos íze és szaga, mely mámorba ringatja a zsongó népet, lélektanilag tekintve mind­megannyi egységes lelki kép, pedig a megfelelő érzékszervek ezer és ezer idegvégződésének izgatásából keletkeztek. Kell tehát egy különálló alanynak, erőnek léteznie, melyben a különféle inger nem­csak összegeződik, hanem egységes lelki képpé egyesül. Ez az alany csak egyszerű lehet és Dem összetett, anyagtalan és nem anyagi, mert különben a működés szétdarabolódnék az anyagrészecskék kö­zött, aminthogy megoszlik p. o. a tükrözésnél a tükör részecskéi között, melyek közül mindegyik a tárgynak csak bizonyos részét képes felfogni és visszatükröztetni és sohasem az egészet. Látjuk tehát, hogy a puszta anyag a kiterjedt és fizikai részekből összetett dolgokat sem tudja összefoglalólag felfogni, hacsak egyszerű és anyag­talan alannyal nincs egyesülve; annál kevésbé érezheti meg tehát az egyszerűt, amely anyagtalan lévén, reá fizikailag úgysem hathat. A méhek érzéki öntudatának folytonossága, érzéki emlékezeté­nek hűsége hasonlóképen maradandó és változatlan alanyai tételez fel, holott az anyag szüntelen ingadozásoknak van kitéve. Huber kísérleti célból ősszel mézet tett nyitott ablakába, melyre a méhek ugyancsak rászoktak; a hidegebb idő beálltával megszűnt a kényel­mes szórakozás. Tavasszal, mikor az ablak újból megnyílt, a méhek Materializ­mus. Anyagtalan elv.

Next

/
Thumbnails
Contents