Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902
23 Dal. Szemük nem érdemli a napsugárt.... Kardos. I tt tenni kell! Láng. A bosszú itt csak szent! Dal. (elragadtatja magát) Fiuk, most kézbe azt a kardot 1 (Jók kirántják a kardot — és előre törnek.) Luc. (gyorsan) Népem most előre! 8. 'V. Az Egyházra rá! — Nincs keresztény Magyarország! (Jobbra, balra parancs.) Jók (előtörve). A poklok bérencz horda népe! Rosszak (mind). Pusztuljanak ! Egyh. (közbeugrik). Gyermekeim ne igy, — ne igy...! A nyílt erőszak ellen védelmünk A türelem, a hit és bizalom! Megmondtam már, engedelmeskedjetek; Hüvelybe vissza ismét kardotok! (Jók vissza.) Luc. Ti nem! Előre most, pusztuljanak! S. T. (Föl-alá menve parancsolólag dühösen.) Testvéreim, türelmem elfogyott! Nem tágítok; vessünk véget egyszer már A babonák ősanyja zsarolásinak; Rabbilincs kezére! — Mindig s mindenhol Útjában áll a nagy természet, Legnagyobb Mesterének ő! (Az Egyh.-ra mutat.) Csőcselék: Itt a bilincs! (Átadja egyik a S. Г.-пак a ki a Szabadfi és Soc. val az Egyh.-hoz. közeledik és elkezdik a tragikus munkát. A jók együtt éreznek; beszélgetnek; előre akarnak törni; Hungária, mikor ezeket látja, ki akar bontakozni az Ath. és Matr. kezeiből az Egyh. felé szőkéivé, de a kettő visszahúzza; miközben siralmasan :) Hung. Nem engedem ! (Erőszakosan el akar menni.) Csak testemen át Juttok szt. Szivéhez!.... (Leroskad az egyik térdére, miközben siránkozva): Lánczra .... engem ... is ! Istenem, Istenem ! halljak én ... . előbb ! Egyh. Remélj, Hungária! — A Golgata után Eljő feltámadásunk hajnala! — Remélj ! (Magában égre tekintve.) A nyílt erőszak ellen védelmem (E közben kezére illesztik a bilincseket.) A hit, a bizalom, a türelem; Krisztusom velem, ha szenvedek! S. T. Ne prédikálj! Dalia. Isten, segélyed hol marad?
