Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902

145

senki jobban be nem látta. „A hosszas elhanyagolás“ —■ írja — a vallás-szabadság és majd az egész nemességének makacs ragaszkodása az eretnekséghez okozta: hogy nincs más mód Magyarországban régi virágzó állapotjába visszahelyezni a vallást, mint iskolák által, melyekbe sűrűén gyülekezvén hazánk tudományszomjas ifjúsága, főleg a Jézustársaság atyáitól a tudományokkal a vallásosságot is elsajátítsa.“ Mert ama szomorú időközben a kellő számú és képzettségű tanerőt csakis ők szolgáltathatták. Természetesen főtörekvése volt hát Pázmánynak, hogy a jezsuitákat visszavezesse hazánkba; tág tért nyitott tevekénységüknek és vezetésükre hízta azon tanintézeteket, melyeknek alapításáról éppen az ellenformatio érdekében elmélkedett.

Már 1619-ben két fi növeld ét tervezett Nagyszombatban, az egyiket n. mes ifjak, a másikat szegény tanulók köny- nyebb kineveltetése végett ; mindkét intézet részére házakat vásárolt és a reá háromló városi terhektől megváltotta; már ugyanazon évben 25 növendékre maga rendezte be.

Mégis legfőbb gondját a nemesi konviktus veszi igénybe, melynek épületét 1624-ben berendezi és föntartására évenkint sajátjából ajánl egy bizonyos összeget és ezt 1680-ig pontosan fizeti. 1637-ben ezen „nemesi Konviktus“ részére újra 10000 frt értékű házat vesz kerttel és földekkel; 100 frtot ad készpénzben bútorozásra. Tehát életének utolsó alkotása is kedvenez intézetének, a nemesi Konviktusnak megerősítése, dotálása volt . . .

Barkóczy prímás előtt következő három Konviktus állott a kath. világi ifjúság számára: 1. nagyszombati Marianum nevezetű (növendékpapok j$ voltak benne elhelyezve),

2. a nagyszombati Adalbertinum (világiak és növendékpapok részére közösen), 3. a királyi (érseki) n emesi Konviktus.

Barkóczy gróf prímás a nagyszombati Коnviktusokat reformon hajtja át, a világi ifjakat a papnövendékektől teljesen külön választván. Ugyanis az említett „Adalbertinum“ és „Marianum“-on kívül volt Nagyszombatban még két intézet, melyben növendék-papok voltak elhelyezve. Egyik az Oláh Miklós alapította, sz. Istvánról nevezett Seminarium (ma Esztergomban van elhelyezve); a másik a Lippay prímás által alapított „Seminarium Rubrorum“ vagy „Seminarium Universale“; rubrorum nevét a vörös talárt hordó kispapoktól vette. Az Oláh-féle Seminarium ma kath. árvaház czéljaira szolgál, Simor prímás rendelkezése folytán. A Lippay-féle „Rubrorum“ Semináriumában és az Alberti10