Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902

146

immban van ma elhelyezve az érseki főgymnasium összes helyiségeivel, tanárlakások, gyűjtemények, öt teremből álló tanári könyvtár, a KoDviktus téli kápolnája ёз a convietorok III. csoportja. Ezek között állott a régi nemesi és kir. érseki Konviktus. Ma is ugyanazon helyen, de új impozáns épületben, melyet Mária Terézia építtetett a régi helyett. A sok viszontagságon keresztül gázolt nemesi Konviktus többször szünetelt, időnkint hanyatlott; épülete a XVIII. század első felében már inkább rom volt, mint nevelő-intézeti helyiség . . . „rút baglyok fészke“.

Mária Terézia, a régi épületet lebontatta és helyébe az 1741. évi XLIII. törvényezikk rendeletéhez képest az intézet alapítványainak fel nem használt és tőkésített jövedelmeiből, 180000 forintnyi költségen, a mai impozáns épületet emeltette a kir. érseki Konviktus számára. A kortársak egekig magasztalják ezen ma is fényes épületet és restaurátora a főbejárat portáléjának gyönyörű czímer pajzsába az intézeti nevelés czélját kifejező e szavakat vésette:

Religioni et bonis artibus MDCOLIV.

Az 1755/6-ik évben már az új palotában rendes személyzettel, új berendezéssel, az összes alapítványi jövedelemnek rendeltetésszerű fölhasználásával kezdi meg Pázmány Konviktusa újból működését.

Új palotájában e királyi Konviktus négyféle jövedelmi forrásból tartotta fenn magát: 1. Az alapító Pázmány által lekötött „pénz- Vérési hulladékból“ (pisetum) mely akkor évenkint 5000 renusi forintot tett, 2. a II. Feróméiul király által lekötött évi 2000 frt- nyi kincstári hozzájárulásból, 3. a magán alapítványok évi 720 frtnyi kamataiból, 4. a fizető növendékek dijaiból . . .

1776-ki visitatio alkalmával, már az Adalbertinum-Konviktusba is ily fizető konviktorok fölvételét tartja szükségesnek a kormányzó; mert az alapítványok sok veszteséget szenvedtek; nem bir kijönni és rettenetes gravaminákat ad elő . . .

Az intézet ma is alapítványokból és befizetésekből tartja fönn magát; és inkább van a berendezés tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra, mint a társadalmat aláásó, nagylábonélésre és fényűzésre szoktató nevelésre.

A nagyszombati iskolák és velük a sok nagyszombati nevelő intézet a hires 1773. év után nagy változáson és reformokon mennek át. Az egyetem Budára kerül; a gymnasium átalakul; a konviktusok és semináriumok részint egyesíttetnek (a bécsi Fázmáneumot is áthelyezte Barkóczy prímás annak idején egy