Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
37 atombülcseletének folyománya: ha minden láthatandó dolog határozott törvényeknek engedelmeskedik, az anyag végső elemeinek, e dolgok alkotórészeinek, szintén változhatat- lanoknak kell lenniük. materies quia rebus reddita certa est gignundis e qua constet quid possit oriri. 1, 203—4. Egész tanítása nem egyéb, mint e két sor kifejtése: et quid quaeque queant per foedera naturai quid porro nequeant, sancitum quandoquidem exstat. 1, 586-7. Ügy leszünk a természet uraivá, ha engedelmeskedünk neki, de hogy engedelmeskedhetünk neki, ha meg nem ismerjük előbb törvényeit, — viszont, hogy is- merhetnők e törvényeket, ha nem állandóak és változ- hatatlanok? A tudat, hogy van biztos rend a természetben, kevésbbé félelmetessé teszi a természetet; hatalmat nyerünk így rajta, nem függünk többé annyira kegyelmétől és sokkal nagyobb bátorságban vagyunk. Ha nem volnának állandó törvények, mit sem tanulhatnánk, a világ nem volna alkalmas lakóhelye az értelmes embernek. Ez Lucretius tanítása és azért kell nevét hálával emlegetünk. Bátor Lucretius a természeti törvény uralmát hirdeti és abba helyezi boldogságunkat, hogy engedelmeskedjünk e törvénynek, nem lesz a természet imádójává. Gyanakodik, hogy a természet, nincs jóindulattal az ember iránt. A viharok, földrengések, betegségek nyilván mutatják, hogy a természet egy hajszálnyira sem térne le útjáról, hogy megmentse legtökéletesebb alkotását az embert. Az ember és természet közötti viszony nem barátság, hanem inkább folytonos hadakozás. Úgy látszik, mintha a természet megvetve az ember gyöngeségét lealázni akarná magakellő büszkeségét. usque adeo res humanas vis abdita quaedam opterit et pulchros fascis saevasque secures proculcare ac ludibrio sibi habere videtur. Y. 1233 —5.
