Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
29 nem szünetel. De teljesen más a mágnesrészecskék elválása. A mágnes fölületéről az atomok oly nagy számmal és oly ritka sebességgel válnak el, liogy az elleutálló levegőt teljesen kiszorítják és a magnes előtt vacunmot hoznak létre: extemplo primordia ferri in vacuum prolapsa cadunt coniuncta ... 6, 1006 — 7. Ha most a mágnes közelébe vasgyűrűt teszünk, a vacuumba azonnal nagy mennyiségű vasrészecskék fognak tódulni. Mivel azonban egyetlen elem sincs oly szilárd és szoros kapcsolatban lévő atomokból alkotva, mint a vas, gyűrünk atomicus alkotásánál fogva nyomon követi a belőle kiáradt nagyszámú részecskéket. De mért tódul a vas a levegőüres térbe? Oka az, hogy a levegő a tárgyakat minden oldalról csapkodja (verberat); valahol tehát vacuum keletkezik, a minden oldalról működő nyomás a vasat természetszerűleg oda fogja kényszeríteni, a merre útja tárva van. Sőt a vas szilárdságától kifejtett ellentállás fokozza a levegő tevékenységét. A levegő belehatol a vas sűrű pórusaiba (foramina) és hajtja előre, mint a szél a vitorlás hajót. hic tibi, quam memoro, per crebra foramina ferri parvas ad partis subtiliter insinuatus trudit et impellit, quasi navem velequa ventus. 1031—3. De mért vonzza a mágnes a vasat s mért nem más dolgot például a fát vagy ólmot? Azért mondja Lucretius, mert a fa likacsai olyanok, hogy a levegő a helyett, hogy előbbre vinné a fát, a likacsokon akadálytalanul hatol át. Viszont az ólom oly nehéz, hogy azt a levegő épp súlyánál fogva nem bírja előre mozdítani. Második jellemző vonása Lucretius költeményének az illustratio azon hatalma, a melynél fogva a legelvontabb tanításokat nem magas és távolról vett képekkel és hasonlatokkal világítja meg, hanem olyanokkal, a melyek
