Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
2f> ben uralkodó szükségszerűségnek. De ha a súly mindjárt kisebb a külső behatásnál, mégis nyűgbe vetné a lelket, ha a lelket alkotó atomoknak nem volna szabad elhajlásuk vagyis szabad akaratuk. Lucretius atomelhajlása két szempontból érdemel figyelmet. Először is feltűnő, mily egyszerű s mégis mily hatásos szerepe van Epikurus rendszerében Ha nem volna elhajlás, az atomok az eső csöppjeiliez hasonlóan párhuzamosan esnének lefelé, soha nem találkoznának és világot soha nem alkotnának. Továbbá, ha mi szabad akaratunkból mozgunk, az atom is szabad akaratjából mozog és ba szabad akaratjából mozog, okvetetleníil elhagyja a külső szükségszerűség párhuzamos vonalát, a mi által azután más atomokkal jut érintkezésbe. S igy a szabad akarat magyarázata egyúttal a világ eredetének magyarázata is. De érdekes másodsorban a bölcseleti következmények miatt, a melyeket az elhajlás magába foglal. Első következménye az, hogy az anyagnak akaratot tulajdonít. így okoskodik ugyanis A) a mi van a hatásban, annak meg kell lennie az okban is. B) Már pedig az emberben van szabad akarat — tehát C; az atomokban is van szabad akarat. Hasonlít Lucretius tételéhez Clifford „mind-stuff“, theoriája, a mely szerint minden egyes anyagatomnak megfelel egy-egy lélekatom. Szerinte a lélek ily lélekatomok végtelen számából van összetéve. E lélekato- moknak vagyis egyszerű érzéseknek épp úgy lehet egyéni létük mint Lucretius atomjainak; — csakhogy az emberi lény öntudatával egybevetve épp oly kicsinyek, a mily kicsinyek Lucretius atomjai az emberi testtel egybevetve. A mind stuff theoriával szemben Lucretius a szabad akaratban való hitét azáltal menti meg, hogy atomjainak szabad akaratot tulajdonít. Mindketten egy és ugyanazon állásponton vannak, mindkettőjük okoskodása lényegében egy, mindkettő egy és ugyanazon elvet vallja:
