Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
15 hátik át hővé, rezgéssé vagy más erőformává, atomjaiban semmi másodrendű tulajdonok nincsenek De nemcsak magukban mozognak az atomok, hanem még akkor is, midőn már különféle testekké egyesültek. Illud in his rebus non est mirabile, quare omnia cum rerum primordia sint in motu, summa tamen summa videatur stare quiete. 2, ЗОЯ—10. Hogy nem látjuk a mozgást, az csak onnan van, hogy az atomok oly kicsinyek, hogy szinte mérhetetlen távolság van mozgásuk és szemünk éle között. Az atomok mozgása oka a testek sűrűségi külömbségének. A vasban igen kis keringést végeznek, sokkal nagyobbat a levegőben vagy vízben . . . dissiliunt longe longeque recursant in magnis intervallis ... 2, 106—7. Ugyanezt vallja Tyndall is, a ki azt mondja, hogy a legkeményebb test atomjai is melegítés alkalmával: „összeü - köznek, visszapattanak s mozgásokat végeznek.“*) Igazolja Lucretius atommozgását az új hőelmélet A meleg nem egyéb, mint mozgás. Már pedig minden test többé-kevésbbé meleg lévén, minden test atomjai mozgásban vannak. Majd azt bizonyítja Lucretius, hogy az űrben mozgó atomok sebessége végtelen. Mert, ha a napsugár számtalan tömecsből alkotva oly sebesen hatol át a levegőben, mekkora lehet a sugár sebessége az ellent nem álló űrön keresztül! Akár holt anyag akár élőlény létréjöttét Lucretius szerint rokon atomoknak csirává, maggá való egyesülése „concilium“-a előzi meg. Ily concilium csak hasonló atomok közt jöhet létre. multaque praeterea magnum per inane vagantur, conciliis rerum quae sunt reiecta nec usquam consociare etiam motus potuere recepta. 2, 109—11. *) Fragments of Science for Unscientific People 1871. v. ö. Masson pag. 39.
