Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
16 S igy Lucretius már sejté az atomoknak molekulákká, a molekuláknak testté való egyesülését. Nem kevésbbé fontos Lucretius emanatio tanítása. Valamennyi test fölületéről minden egyes pillanatban apró részecskék válnak el, a melyek megtartják az eredeti test alakját és igy képeket alkotnak, a melyek látásunk okai temporis in puncto rerum simulacra feruntur multa modis multis in cuncta undique partis. 4. 164—5. így magyarázza a hallást, szaglást, tapintást és az anyag e folytonos kopása érleli Lucretius ama meggyőződését, hogy az anyagnak folyton friss táplálékot kell nyernie. Lucretius is vallja a testek likacsos voltát. E likacsok telve vannak levegővel, a mely folyton mozog és a testek rezgését okozza. A vas likacsaiban rejlő levegőben találja a magnesség magyarázatát: hic igitur penitus, qui in ferrost abditus аёг, sollicito motu semper iactatur, eoque verberat anellum »dubio procul et ciet intus scilicet. 6. 1037—40. A mozgás irányát tekintve kijelenti, bogy a nehézkedés törvénye alól nincs kivétel. Minden mozgás a földhöz viszonyítva lefelé tart. nec tamen haec, quantum est in se, dubitamus opinor, quin vacuum per inane deorsum cuncta ferantur 2. 201—2. Az atomok mozgásához jutván Lucretius maga előtt látja az utat a világ keletkezésének megfejtéséhez. Az atomok ugyanis úgy találkoznak, hogy lefelé tartó pararell mozgásukban bizonytalan időben és helyeken kissé elhajlanak, a mely elhajlás nélkül tova esnének a mély űrön keresztül mint az eső cseppjei és a természet soha semmit létre nem hozhatott volna. Téved Demokritus, midőn azt hiszi, hogy a találkozás oka az, hogy a nehezebb atom nagyobb sebességgel esvén utói éri a könnyebb atomot: üres térben ily sebességbeli külömbség az esésben nincsen. És ebben
