Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897

14

Sed tamen effabor: dictis dabit ipsa fidem res

forsitan et graviter terrarum motibus ortis

omnia conquassari in parvo tempore cernes. 5, 104—6.

Mint látjuk, erősítették e hitében a gyakori földrengések és vulkanikus kitörések. De viszont elméletében is rejlett e vélemény. A mily véletlen szülte a világot, ugyanoly véletlen föl is bonthatja, ha a véletlentől mozgásba hozott atomok más utat vesznek. Olyan Lucretius merő atom- világa mint a sokoldalú kristály, a mely a legkisebb repedés következtében íziben darabokra törik és széthull.

Lucretius fölfogása szerint a világ a természeti erők bizonyos egyensúlya folytán áll föl. Addig áll a világ, míg a hadakozó erők egyensúlya megmarad.

sic aequo geritur certamine principiorum ex infinito contractum tempore bellum.

A második könyvben Lucretius az atomok kinetikájával, mozgási elméletével foglalkozik.

Quo motu genitalia matériái corpora res varias gignant genitasque resolvant, et qua vi facere id cogantur, quaeque sit ollis reddita mobilitas magnum per inane meandi. 2. 62—5.

Vezéreszméje, hogy az anyag nem függ elválaszthatlanúl össze.

nam certe non inter se stipata cohaeret materies. 2, 67—8.

A mindenségben észlelhető változás nem egyéb, mint az atomok folytonos mozgása. Az atomok soha mozgástól meg nem szűnnek. Ha összeütköznek, ellentétes irányba pattanak és megtartják eredeti sebességüket. Nem is csuda, mert:

durissima quae sint

ponderibus solidis neque quicquam a tergo ibus obstat.

2, 87—8.

Vagyis Lucretius atomjait teljesen keményeknek s mindazonáltal rugalmasaknak gondolja. Nála a mozgás nem változ-