Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897

11

mint a fatííz. Vannak viszont atomok, a melyek kapcsokkal vannak egymáshoz fiizve. Ily atomok teszik a gyémántot, vasat. A kapcsolás szorosabb vagy kevésbbé szoros volta oka a kíilömbözü keménységnek. A folyékony anyagok sima, gömbölyű atomokból állanak, más testek ismét kissé kiálló szögletekkel biró atomokból állanak mint pl. a borkő. Az atomok alakbeli külömbsége, attól a helyzettől függ, a melyet bennük a részecskék a minima elfoglalnak. De az alakbeli külömbségek korlátolt számnak, mig a különféle alakú atomok száma végtelen. Egy és ugyanazon alakú atomok külömböznek térfogatban, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az atomok térfogatbeli külömbségük mellett is igen kicsinyek: nem láthatan- dók corpora caeea, de viszont nem végtelenül kicsinyek.

A lényeges sajátságokon kívül semmiféle másodrendű tulajdonságuk nincs. Nincs színük, mert a szili változandó és múlandó. (II. 730—864). Nem hidegek se melegek, se hangot nem hallatnak, se szaguk nincsen, mert e tulajdonságok mint szöges ellentétben állanak az atomok elpusztíthattál! voltával. Végül nincs érzékük: merő bolt testek. (II. 865—990).

Ez hát Lucretius atomja: kicsi, mégis erős, számtalan alakulásba menő, s mégsem veszít eredeti frisseségéből vagy tökéletességéből.

Érvelései közül figyelmet érdemel annak bizonyítása hogy az elemek oszthatatlanok. Azt mondja, hogy a természet a megosztásban nem mehet túl az atomokon, mert az atomoknál is kisebb részeknek nem volnának meg azok a sajátságaik, a melyeknek létet adó anyagban meg kell lenniük, minők a súly, ütközés, közlekedés. Akár csak Clerk-Maxwellet hallanók, aki Theory of Heat (Munro- nál idézve) ez. müvében azt mondja: Nem állítom azt, hogy nincs határa az anyag oszthatóságának; hanem a mondója vagyok, hogy miután valamely testet meghatá