Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1896

3

Ez a czélja hazánk középiskolai nevelésének is. A lélek nevelése mellett nem hanyagoljuk el a test nevelését sem. A test nevelésére, fejlesztésére és ügyessé alakítására iskoláinkban a többi között a torna, a mértani és szabadkézi rajz, továbbá a szépírás oktatása szolgál. A torna különféle gyakorlataival s játékaival azt czélozza, hogy a folytonos ülés és komoly szellemi foglalkozás által elárasztott test felfrissülést nyerjen. S valóban a különféle játékokban a testnek minden szerve jól eső gyakorlatokat végez, mi által a lelki munkától elcsigázott test visszanyeri és növeli erőit s igy felfrissülve újból képes lesz a lelki munkára, de fejlődésében sem gátoltatik.

Ámde a játéknak sem szabad olyannak lennie, hogy a léleknek semmiféle foglalkozást ne szolgáltasson. Legyen a játék olyan, hogy a verseny szellemét is érvényesítse. Midőn a fiatal lélek a játék különféle akadályait az akaraterő fejlesztésével igyekszik legyőzni, maga is kitartóvá edződik. Mivel pedig a játékban mindent kényszer, meg- terheltetés nélkül végez, mindazt, a mivel játék közben az élet számára gyarapodik, játszva tanulja meg. (Dr. Mázy).

S ezen a ponton szólhatunk már a gyorsírásról, mint igen alkalmas eszközről arra, hogy a testet ügyessé és a közműveltség részesévé tegye. Nem frissíti ugyan fel az egész testet, mint a hogy azt a játék teszi; de bizonyos tekiutetben igen rokon a helyes játékkal. Fellelhetők benne azok a tulajdonok, melyekkel a játék nemcsak a testet edzi, hanem a léleknek is felfrissítő, kellemes foglalkozással szolgál. Technikai része természetesen leginkább a kéznek ad dolgot, leginkább azt teszi ügyessé, de a könnyű, játékszerű elsajátítás mellett alkalmat szolgáltat a léleknek a versenyre s a tanultak alapján uj dolgok kitalálására. Elmondhatjuk tehát róla azt is, a mit egy kitűnő paeda- gogusnál a játékról olvasunk: „ ... a gyermeket szellemi produkczióra vezeti, a melyet kényszer nélkül, szabadon

1=»