Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895
23 zenek maguknak a főurak fékentartására, de Zsigmond nem az az ember volt, aki a főurak reakcziójával meg tudott volna küzdeni. Annál kevésbbé sem, mert a királyság középkori támasza, a pápaság, szintén megváltozott viszonyok közé jutott. A keresztes hadjáratok megváltoztatták az európai népek erkölcseit, világ felfogását, megismertették az é-kori népek műveltségének emlékeivel, az irodalommal és művészetekkel ; ezek pedig mind nem voltak kedvezők a középkori vallásosságra. Az úgynevezett renaissance általános iránynyá fejlődik ki Európában még államjogi szempontból is. A római jogrendszer az abszolutisztikus kormány formát helyezi előtérbe és az Anjouk uralma nálunk ép ennek megvalósulását jelenti. A pápaság hasztalan törekszik ellentállni az uj irányzatnak, nincs már a régi erejében. Az avignoni fogság egyenesen békókba szorítja őt, Wikleff és Húsz János pedig már eretnek tanaikkal zavarják meg a keresztény világ egységét. 1376. után a nyugati nagy egyházszakadás pártokra osztja az országokat és mind nagyobb szüksége áll be annak, hogy reformok eszközöltessenek az egyházban in capite et in membris. A zűrzavaros politikai viszonyok, az erkölcsök lazulása a papságot is megváltoztatták. Az ő tudománya és életszentsége sem olyan tiszta már, mint volt az előbbi századokban. Helytelen állításokat hangoztat a pápa és a zsinat közti viszonyról, egyes szerzetesek pedig már nyílt támadásokban törnek ki a pápaság ellen. Rohamosan bomlik minden középkori intézmény és nincs pápa, aki általános hatalmával befolyásolná az európai népeket. Az egyes országok királyainak feladatává válik gondozni alattvalóik szellemi és anyagi érdekeit. Az Anjouk amint láttuk, az anyagiakban megfeleltek hivatásuknak, szellemi tekintetben uralmuk hasonló vala. Jellemző korukra, hogy krónikáink mai alakjokban és átiratukban az ő idejükből valók, Pécsett pedig a nyugati kultúr államok példájára egyetem épül.
