Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895
24 Lajos vallásosságára elég legyen annak felemlítése, hogy gyakran vonult félre a világtól kolostorba, hogy ott óvatosságait végezze. Különösen szerette a Mária-Nostrai pálos zárdát, hol kedvelt magyar szerzeteseinek körében tudományos ismereteit is gyarapította. Az egyház érdekeit atyjával együtt ö is szivén viselte itthon és kifelé. A nápolyi ügyben mindketten hűen viselkedtek a pápaság iránt és csak ennek köszönhető, hogy Lajos Itáliában több zavart nem csinált. A Balkánon kész szolgálatára állott Lajos az egyház érdekeinek s nem rajta múlt, hogy a szerbek, bolgárok, oláhok, bogumilek megtérítése nem sikerült, Alatta épülnek a legnevezetesebb gothikus emlékek hazánkban, melyek egyúttal az ő jámborságának is emlékei. (A kassai és Mária СеЛ-i templomok, sok zárda) A püspökök kinevezési jogát személyesen gyakorolják ugyan, de mindig a pápa előleges engedelmével. Nagy Lajos személyes kiválóságáról Petrarka is kiemeli, hogy erényes, okos, mérsékelt és jogérzettel biró király, aki amellett, hogy a világ „egy királya sem tett annyit birodalma becsületére és alattvalói javára, mint ö, mégis nem dölyfös, nem nagyravágyó, hanem mennél inkább fölemelte az Isten az ö sorsát, annál alázatosabb és kegyesebb lön.“ Igazi daliás korszaka ezen magyar történetnek, melyben gyönyörködhetünk. A királyi hatalomnak e fényes korszaka, említettük, Zsigmond alatt elenyészik Sajátos vonás az történetünkben, hogy legderekabb királyainknak nincs fiutódja. Pedig ha valaha, most lett volna rá szükség. Magyarország örülhetett, hogy a török már most el nem foglalta. A rohamos hanyatlás miatt megtehette volna. Uj villongások támadnak a trón betöltése körül, Zsigmond a főurakat inkább magára haragítja, minthogy féken tudná őket tartani, a társadalmi rend újra fölbomük, az erősebb elnyomja a gyengébbet, a nikápolyi kísérlet pedig (1396 ) csúfos kudarezot vallott.
