Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

22

hatalmasokkal szemben, de később az idegen német hatalom ellen. Az Anjouk alatt tovább halad e kialakulás. A köznemességet ok szaporítják fökép a megyében azáltal, hogy a nemnemesek közül igen sokat nemesi rangra emelnek. Ők hozzák be az ösiséget (1351-ben), ami a köznemességnek is hasznára vált, mert birtoka elidegenithetlen lévén, biztosítva és képesítettnek érezhette magát a haza és király szolgálatában. A városokat az Anjouk ugyancsak a királyi hatalom erösbitésére használják. A tatárjárás után ezeket is az egyesületi szellem hozta össze érdekeik védelmére a fourak ellen. A bánya művelés, a különféle iparos mesterségek tizése, testületté alakítottak egyes közönségeket, melyek eleinte azon four hatalma alatt állottak, akinek birtokán laktak. Idővel a királyi és főúri birtokokon kiváltságokat nyernek a királytól, függetlenek lesznek uraiktól s autonómiát nyernek. Pénzbeli gazdaságot űzvén bő jövedelmi forrását képezték a királyságnak, melytől jogaikat nyerték. Az Anjouk ép c szempontból karolják fel őket. E korban alakulnak kezdetleges ezéheik, melyek a

XV. században már minden városban szerves kisebb testületek az egyes ipar ágak szerint. Az Anjouk uralmának belpolitikai jelenségei szerves összefüggésben vannak a külpolitika és a külháborukban elért és jelzett eredményekkel mert a pénz és a hadsereg volt a két fő erő, melynek előteremtésével hatalmuk és Magyarország nagyhatalmi állása bekövetkezett. Igaz, sokat tett erre a banderiális szervezet is, mely a főnemesség katonaságából alakult, de ezeknek hadi ereje nem állott a király közvetlen parancsa alatt s igy nem is volt felhasználható tetszés szerint. Annyira nem, hogy Nagy Lajos után Zsigmond alatt, majd Albert halála után ép ezek a főúri bandériumok képezik újra hazánk belső' történetét. Az Anjouk fellendítették a királyság hatalmát, mert erélyesek voltak arra, hogy a demokratikus intézmények fölkarolásával elég erőt szerez-