Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895
10 liivei között, hanem mindenki maga lesz tulajdonosa a törzs által megszállt, vagy egyéni vitézsége folytán szerzett földnek. Amit a törzsnerazetség el nem foglalt, az királyi, illetőleg állami vagyon lesz, ellentétben az egyesek magán vagyonával. Nálunk tehát a földtulajdonos nem a király kegyelmének, hanem az egész nemzet közakaratának köszöni tulajdonjogát. Ehhez képest nálunk a föld birtokosa nem áll hűbéri viszonyban a királylyal és a föld birtoklása alapján nem tartozik viszont szolgálatokkal a király személyének. Egyszóval nálunk nem a hűbérrendszer alapján fejlődik ki az egyes ember közjogi helyzete. — Más részről azonban a magyar király sem első hűbér úr az országban, hanem igazi uralkodó, kinek kezében felségjogok vannak s akivel szemben minden egyes ember alattvaló. A királyi törvény Magyarországban mindenkit kötelez, Nyugaton ez nem így van. Jól látta szt. István, hogy a magyar nemzet egységes vezetés és erős központi hatalom uralma alatt lesz csak képes a fenyegető két császárság között megállani Innét van, hogy a nyugati belpolitikai törvényhozásból csak az alapeszméket veheti át, de azokat csak a haza1 állapotokhoz mérten alkalmazhatja. A király Magyarországban valódi monarcha, akinek az állami birtokok személyes jövedelmét és hadi erejét képezik, de a nemesség csak az ország közös érdekeiért köteles harczolni. Kis és nagy- birtokos nemesség között pedig nálunk nincs külömbség; egyek ők jogban és a haza iránti kötelességekben. A ki rály csak uralkodik valamennyi fölött s általánosan kötelező törvényeket hoz. Ez az oka, hogy Magyarország miért lép föl mindig egységesen derék királyaival, s miért alakul ki nálunk már az Árpádok alatt a királyi udvar főhivatalaival, melyek a király nevében általános jogkörrel birnak. Szent István utódai már csak folytatják a bevett irányt s feladatuk abban áll, hogy azt fejleszszék és meg-
