Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

11

szilárdítsák a vallás és belpolitika szempontjából egyaránt. Azon vallás-erkölcsi áramlat, mely a clugnyiektől kiindulva а ХГ. és XII. században Nyugat-Európát mind jobban áthatotta, kapcsolatosan hatolt hazánkra is. A magyar nép magán, családi és társadalmi élete az Árpádok alatt nálunk is a kereszténység alapelvein épül föl. Ennek szelleme vezeti az egyént s jellemzi az intézményeket. Állami törvényhozásunk ennek hatása alatt intézkedik a munka- szünetről, az istentiszteletről, ennek érdekében rendezi még a gyónást, böjtöt és a temetést is. A keresztény buzgóság telepíti be az uj szerzetes rendeket, a cziszterczieket és premontreieket, ez tesz uj alapítványokat, ez veri le a pogány lázadásokat, ez rendezi a keresztények viszonyát a zsidók és izmaelitákhoz, ez térítgeti a keletről betörő kún-bessenyöket s a bogumil eretnekeket Az uralkodó család szentéletű tagokat mutat fel szt. István, szt. László, szt. Imre, Boldog Margit, szt. Erzsébet és mások személyében ; a papságból egyes főpapok szentté avatása jön szóba; a nemzetben az urak versenyezve alapítják a kolostorokat s sokan maguk is ezek falai közé vonulnak Persze a középkor társadalmának uralkodó jellemvonása, a két szélsőség sem hiányzik. A flagellansok nálunk is követőkre akadnak, de olyanok is vannak, kik holnap már egész szabadon támadják meg szomszédjukat, gyilkolnak, lopnak, gyújtogatnak, hazudnak, hitszegők, káromkodnak, csalnak, hamis pénzt vernek, oklevelet hamisítanak, erkölcstelenked- nek. Törvényeink minderről bő adatokat szolgáltatnak. Ki-ki tör a kereszténység által megszelídített magyarból a szilaj természet, de egészben véve józan középutat tart. Maguk a pápák Írják leveleikben e korról, hogy „a magyar nép erény dolgában mintaképül szolgál a szomszéd országoknak.“

Ugyancsak az Egyház vezeti a közműveltséget. írni csak a pap tud ; ami műveltség átszármazik a nemzetre,