Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

9

jámbor szellem a nép érzületébe és utódaira is átszármazzék, a papságot első renddé teszi, törvényhozó testületébe fogadja, feladatának teljesítésére önállóságot és szabadságot biztosít számára törvényeiben. „Mert tudjátok meg testvérek, hogy a pap mindegyiteknél többet dolgozik. Hiszen közülietek mindenki csak a saját ügyeivel bajlódik, a pap pedig magáéval és másokéval is.“ így szól szt. István törvényének első könyvében az ötödik fejezetben. Fiához, Imréhez, intézett intelmeiben pedig azt mondja, hogy „ha a királyi koronát meg akarod érdemelni, az apostoli és katholikus vallást oly buzgón őrizd meg, hogy alattvalóidnak példaképe lehess. A hit után második hely az egyházé. A királyi trónnak ékessége a főpapi rend “ Ugyan ezen tisztelet az egyháziak iránt vonul keresztül szt. László és Kálmán törvényein, melyekre azonban elég legyen csak utalni.

Még magát a királyi hatalmat is az Egyház oltalma alá helyezni. Koronát nem a német császártól kér és nyer hanem a kereszténység fejétől, a római pápától. A pápa, mint a hit és erkölcsök fő őre, nem képez veszélyt egy buzgón vallásos király koronájára, sőt állandó védelmet; mig a császár erőszakossága hűbéreseivel szemben erre nem tekint. így lesz a magyar szent korona a pápa kezéből symboluma Magyarország keresztény jellegének és állami függetlenségének. Így szövetkezik az Egyház és állam hazánkban, hogy a keresztény királyság művelődését és függetlenségét biztosítsák. Előbbit az Egyház, utóbbit pedig a királyság vállalta magára így alakul át a pogány magyar társadalom szt. István alatt keresztényidé hitben, erkölcsökben, tudományban és műveltségben.

De nem csak ezekben. Átalakul belpolitikai intézményeiben is — ugyancsak a keresztény Nyugat befolyása alatt Szent István ezekre nézve is átveszi a nyugati keresztény törvényhozás alapeszméit és hazánk viszonyaihoz alkalmazza. Nálunk nem a király osztja ki a földbirtokot