Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1894

10

A középkor utolsó századaiban, midőn a klasszikus műveltség- a renaissanceban uj életre kelt, hazánkban is alakultak olyan iskolák, a melyekből a mai gimnáziumok kifejlődtek. Egészen az egyházé volt az iskola, — valamint a hitre, iigy más tudományokra is kivált egyházi férfiak oktattak.

A középiskoláknak megfelelnek a székesegyházi és kolostori iskolák, mint a XVI. században a protestánsok- nál a városi és főúri iskolák.

Ezen iskolák tantárgyai a következők: hittan, grammatika, rhetorika, dialektika, arithmetika, geometria, astronomia és zene, ének E mellett Írásbeli dolgozatokat, szónoklati és vitatkozási gyakorlatokat is tartottak.1)

A nagyszombati iskola legrégibb formájában városi volt. Ezt 1549-ben Stephanus Pannonius alatt annyira látogatták, hogy a tanulókat már alig fogadhatta be. Utóda alatt a plébánia énekese csalogatta el az ifjúságot a sjaját házában megnyitott iskolába.

Nevezetesebb versenytársa támadt a városi iskolának akkor, midőn az esztergomi káptalan az érsekséggel együtt Nagy-Szombatba helyezte át székhelyét. Ettől fogva a káptalan is tartott fen székesegyházi iskolát. A káptalani iskolákban az olvasó (lector) és éneklő (cantor) kanonok, valamint a mester kanonok (magister) vezették a tanitást. Helyettesek voltak a sublector s a succentor, a rector és a magisterek, valamint ezek segédei a scholares. (Lásd Ipolyi czikkét). 1551-ben Illicinus Péter sienai származású olasz tudóst hívta meg ezen iskola vezetésére s ezért egy kanonoki és egy oltárjavadalmat adott neki. Ezért kötelessége volt az iskola igazgatását elvállalni, naponként a kanonokok részére a kánoni és polgári jogból előadásokat tartani, a melyeket bizonyos díjért mások is látogathatnak.2)

*) Franki. Hazai és külföldi iskolázás. 19 1.

2) Fraknói. Id. mű.