Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1894

11

Ezalatt emelkedett Magyarország első főpapi méltóságára Oláh Miklós. Már előbb mint Mária királyné titkára összeköttetésben állott korának legműveltebb szellemeivel. Megértette korának jelszavát s az elfogultságon föliil- emelkedö lelke átalakítóvá, reformátorrá tette öt forradalom nélkül. Belátta, hogy a vakmerő újítók azért találnak szövetségesekre a tudós humanistákban, mert az egyház szolgái igazi tudás és buzgalom hiányában százados mulasztásokat követtek el a nép nevelése körül Hirdették a szent tanítást belső értelem nélkül, a fősúlyt azon külsőségeknek babonássá vált tiszteletére helyezve, a melyek legjobb jövedelmet hoztak s igy a könyelmü, erkölcstelen életmód folytatására nagy segítséget nyújtottak, igazán müveit és belsőleg vallásos lelke a tudásban, a fölvilágo- sitásban látta a tudatlanság-okozta bajok fő orvosságát s azért az iskolaiigy reformálásával akart belső tartalmat adni annak az egyházi életnek, a melyet a heves és nem alaptalan támadások hatalmasan megrendítettek s fokozódó sikerrel tántorították el tőle a híveket.

Oláh Miklós érseki székhelyén, Nagy-Szombatban akart kiváló iskolát alapítani. Ezen czélra egyesíteni kívánta a már fenálló két iskolát és saját pártfogásával magasra emelni. 1554. Újév napján tanácskozásra hívta fő- káptalanát és a város elöljáróit s azokkal együtt újraszervezte a nagyszombati iskolát. Ezen szervezési munkálat latin eredetijét a függelékben közöljük Tartalma röviden a következő:

Az érsek, a káptaan és a város az iskolaigazgatónak, vagyis a sublectornak fizetését fölemelik, mert igy biztosabban sikerül majd tudós férfiakat megnyerni. Megállapítják, mit ád az érsek, a káptalan és a város. Ez u- tóbbi főleg az épület felállítását és fentartását vállalja el. Az érsek fizet a sublectornak 20 forintot, egy hordó bort, 10 pozsonyi mérő gabonát. A káptalantól Kis Nyitra és