Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893
64 lödésükben nem oldották meg feladatukat. A görög császárságot nemcsakhogy föl nem segítik, hanem inkább — legalább egyidöre — megszüntetik, a szt. Földet elfoglalni egyáltalán nem képesek, az izlamismust pedig nemcsakhogy ki nem irtják, hanem inkább ez gyakorol rájuk oly hatást, hogy a pápaság méltán megdöbbenhetett. A XII. sz. végén kardját és (keresztény) szellemét egyaránt vesztesnek látja e harczokban, melyeket az izlammal szemben oly nagy jóhiszeműséggel vélt győztesnek remélhetni. Napóleon csak ágyúiról állította, hogy nem ismer oly eszmét, mely akár nemzetiségi, akár szabadelvű legyen is, de azok előtt meg tudjon állam; a pápaság anyagi és szellemi erejét állítja szembe az izlam e két rendbeli erejével és a vesztes mindkettőben ő marad. Miként Napoleon, a pápaság is abszolút hatalommal rendelkezik Európában mig e hadjáratok tartanak, de a sok kudarcz folytán kiábrándított népek elpártolása s ellenséges magatartása végre is, azt szt. Hona szigetére, ezt Avignonba juttatta. Az anyagi téren vívott liarcz eredményét ismerve, következményeit itt figyelmen kívül hagyva, a szellemi harczra és eredményeire irányozzuk most tekintetünket, mert ebben találjuk mi elsősorban a keresztes hadjáratok világtörténeti jelentőségét a művelődésre, hogy: megingatták Európa keresztény népeiben a római egyház hitét s a theologia eddig kizárólagos uralma helyett szellemének uj táplálékot nyújtanak. És ez uj táplálék volt keleten, az arab műveltség által kultivált hellenismus, ennek megízlelése Után pedig nyugaton, a romanismus intenzív felkarolása, a középkori szerzeteseknek azzal szemben tanúsított eddigi diskrét magatartása helyett. Másképen úgy is kifejezhetjük magunkat, hogy: a keresztes hadjáratok alkalmat adtak Európának a klassziczismus emlékeinek közvetlen szemléletére, a tetszés megnyerése után pedig arra, hogy ezen emlékek tanulmányozását és ismeretét számára ne a
