Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893
—"•—•-■у-—Г"- vy’V’i.-rj1.., •' •••• п ■-"Щ»g»ЩЩ. Н v-.^,---. .: ,43 üthetik, előzetes képzésben részesítik.1) Eredeti rendeltetése tehát a lovagságnak hadi szolgálatot jelentett és szorosan körvonalozott szabályokkal csak a hadi ügyekben rendelkezett. A keresztes hadjáratok folyamán azonban feladataik és korporacziojuk uj formát és uj ügyeket kezd felkarolni A keresztény lovag buzgó vallásossága a pápaság kezében kész és alkalmas eszköznek tűnhetett föl, melyet érdekei szolgálatára csak tüzelni kellett. Igazság-érzetét felhasználhatta a jog védelmére, gyengédebb kedélyét a no hűbéries társadalmi állásának tiszteletére, udvariasságát a családi élet viszonyaiban nemesebb bánásmódra, kardját a hit védelmére. Hogy mindezt mily arányban érte el a pápaság és mily mértékben gyakorolta a lovagság, azt itt bővebben nem fejtegetjük. Nekünk az egyházi lovagrendek történeti kifejlődésének menetére kell az olvasó figyelmét felhívnunk. És itt hangsúlyoznunk, hogy a keresztény nemesség azon része, mely a hadi kötelmek említett teljesítésén kívül a kereszténység jótékony harczát is vívta a barbárságból ki nem vetkőzött másik rész ellen, csakhamar mint testület áll előttünk, melynek egyenlő kötelességei mellett egyenlő jogai is vannak. E testületi szellem a középkorban az önvédelem és együttes működés alapján születik, azután pedig határozott alakokban nyilatkozik. A szerzetesrendek, a káptalanok, a városi polgárság, majd ennek körében a czéliek, a Hansa és egyéb Bund-ok, az egyetemek, mind az erősen kifejlődött testületi szellem institucziói Az egyházi lovagrendek plane a legteljesebb formában. Az egyházi hierarchia és az eddig világi lovagság egyesülése e rendekben a keresztes hadjáratok szellemének legteljesebb kifejezését nyújtja, melyet ezek külön elemeik szerint a nyilvános és társadalmi életre valaha csak gyakoroltak. Ezekben él az a szellem továbbra még akkor is, midőn különben már mindenütt kialudt, ezekben *) *) L, D. Becker: Deutsche Reiterei im Mittelalter. Karlsruhe, 1876. 76 1,