Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

44

érvényesülnek ugyanazon testületre a szerzetesi és lovagsági szabályok, melyekre minden egyén fogadalom által kötelezi magát. Ami az egyes szerzetes rendekben a negyedik fogadalom, mely az illető szerzet külső munkásságának specialis megjelölését képezi, (pl. a keresztény foglyok kiváltása), az az egyházi lovagrendekben a pogá- nyok elleni harcz és a betegápolás. A három rendes szerzetesi fogadalom letételében tehát közös alapon állanak egyéb szorosan vett szerzetes renddel és csak specialis hivatásuk és rendeltetésük adja meg külön testületi jellegüket. Kifejlődésükre mindkét irányban a keresztes hadjáratok adják a legközelebbi alkalmat, aminthogy megalakulásuk is már az első hadjárattal következik be. Munkafelosztó szeivezetőkben jelentékeny érdemekre tesznek szert keleten, mint nyugaton Elsősorban a hitetlenek elleni harczban fáradhatlanok, mert hisz kivételes állásuknak úgyis csak ez adta meg a létjogot, de nem kicsinylendő abbeli önfeláldozásuk sem, melyet a keleti keresztényeknek hospicziumaikban nyújtottak. Nyugaton szintén elég tere volt működésüknek. Spanyolországban a mórok ellen, otthonukban pedig társadalmi téren fejtik ki üdvös munkásságukat s csakhamar mind szélesebb körben és hatalommal mozoghatnak. Előkelő tagjaik és nagy birtokaik folytán állandó összekötő kapcsot képeznek kelet és nyugat között s közvetítik a kér. hadj. mivelődéstörténeti eredményeit. Pénzügyi és gazdasági tekintetben tiilsúlyban vannak bármely központi hatalommal szemben, különös pápai védelem és kiváltságok alatt elsőrendű tényezőjévé válnak az egyes országok közügyeinek. Sajnos, hogy lassankint mindahárom nagyobb lovagrend áldozatul esik a szerencsétlen keleti királyság politikai, erkölcsi és társadalmi viszonyainak s annak bukásával ők is nyugat felé húzódni kénytelenek. Mert fo fészkeiknek felzavazása döntő hatással birt jövő sorsukra is. Szigetről szigetre szorittatnak vissza s habár