Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

39

hogy ép e két ország példája áll leghamarabb előttünk a középkor vége felé, mely a nemzeti állam szerepére vállalkozik a pápasággal szemben úgy, mint egymással szemben. III. Incze haragja a Magna Charta ellen, szép Fii- löp magatartása VIII. Bonifácz ellen és a száz éves háború felemlitésc elég bizonyíték erre.

De ezek csak általános vonások. Részletesebb alakban látható a keresztes hadjáratok közelebbi eredménye gyanánt a szerzetesi intézmény teljes kifejlődése. Hogy a szerzetesi élet az egyén tökéletes életre való törekvése volt, azt egy alkalommal már említettük.1) Hogy továbbá a szerzetesek az európai népek megtérítésének munkájában az oroszlánrészt követelhetik maguknak, azt sem tagadja senki. De mi itt a keresztény társadalomban elfoglalt állásukról s működésükről akarunk bővebben megemlékezni, hogy azután a keresztes hadjáratokkal közelebbi kapcsolatba hozhassuk. Általában a hitélet élénksége viszi a társadalomból a szerzetbe a tagokat, de másrészről tagadhatatlan, hogy az egyes szerzetes rend megalapításánál az alapitó szent, szerzetének jövendő külső munkásságára nézve is mérlegelte az idők szükségletét.

E tekintetben csak a kontemplativ élet szerzetesrendjei esnek a lelki élet belső világában működők állandó kategóriája alá. A pogányságból alig kiszabadult barbár népek keresztény életük első idejében mindig régi életük remi- niscencziáival élnek. Még inkább áll ez anyagi foglalkozásukra. A pogány Róma és a germán népek, a nehéz testi munkát megvetették, mert az a „szabad“ emberre nézve lealázó volt, de a kereszténység felvétele után ép a szerzetesek mutatták meg elsősorban, hogy a munka nemes foglalkozás és nem lealázó. Szt. Benedek fiai amint a politikai világban tiszteletre méltó antidotumot képeznek a merovingiek korszakának csúfos családi küzdelmei köze>) Weingarten: Der Ursprung des Mönchthums Gotha 1877,