Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893
38 más hübérur esetleges támadása ellen oltalmat biztosítsanak maguknak, a királyság védd szárnyai alá menekülnek, mely kész örömmel fogadja őket, a biztos jövedelem forrásait. Kiváltságok adományozása által pedig iparuk és fellendült kereskedelmük szabadabb, önállóbb kifejlődésére képesítik. Szükség volt erre annál is inkább, mert a királyok maguk is kiaknázták az uj helyzetet. Amely hiibérur a hadjáratban elveszett, annak birtokait lefoglalták, a kezükbe jutott birtokokat pedig szorosan összetartották. Megerősödött hatalmuk hasznára vált az országnak, mert megvalósíthatták a treuga Deit, megvédelmezhették a tulajdonjogot, mely a pápaság védelme alatt állott ugyan, de többször csak papíron, a belviszályokban szereplő szenvedélyeket pedig a szt. földi harezokra irányíthatták. Fejleszthették a jog és törvényesség uralmát, könnyebbithették az igazság szolgáltatást, mint ahogy tényleg a keresztes hadjáratok folyamán jönnek létre a középkori legnevezetesebb alaptörvények IX. v. szt. Lajos törvényei, a Magna Charta és a mi aranybullánk Az sem tagadható ugyan, hogy egyes királyok távolléte, mint Konrád császáré, VII. Lajosé és П. Endréé, súlyos hátrányokkal járt az illető országok külső és belső viszonyaira, de másrészről ép e bajok érlelték meg a föntebb említett jogi és igazságszolgáltatási reformokat. És e téren épen abban láthatjuk a keresztes hadjáratok jótékony befolyását, hogy mig a nép- vándorlás úgyszólván csak területi körvonalait állapítja meg az egységes római birodalom területén alakult külön államoknak, addig azok a már meglevő államok külső alakját domborítják ki, melyben további élete rendezettebbnek tűnik elő. Francziaország és Angolország (franczia hűbérbirtokáit is ide értve) különösen feltűnik a központi hatalom hatásköre és hivatásának szabályozásában, másrészt pedig a városoknak, minden egészséges állam szervezetében őket megillető szerephez való juttatásban. Innét van,
