Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

30

eredménytelenségét is okozták, de nem közvetlen s még kevésbbé egyedüli ok. A hadseregek demoralizácziója fontos körülmény lehet ugyan a hadviselés sikertelenségének megértésére, de a keresztes hadjáratoknál azon okok, melyek e demoralizacziót okozták, sokkal inkább előmozdították a sikertelenséget, mint maga a demoralizaczio, mely különben is főkép csak a jeruzsalemi keresztényekre nézve állítható. A keresztes hadjáratok ugyanis magukban véve elsőrangú katonai és politikai feladattal bírtak, működésűkben tehát ezen tényezőknek kellett volna elsősorban érvényesülni. Azonkívül már előzetesen kellő geográfiái ismeretekkel s közlekedési eszközökkel kellett volna rendelkezniük, hogy sikerre okosan számíthassanak, pedig ezek közül egyik sem volt meg. Az indulók számához képest csekély töredéknek mondhatók azok a csapatok, melyek a szokatlan éghajlat alatt, folytonos élelmezési bajokkal küzdve, végre is eljutottak Syriába. Az egységes vezetés hiánya, a vezérek tájékozatlansága, az utak járatlansága folytán kimerült keresztesek az egyes vár támadásánál s vívásánál mint megrohanok tűnnek csak élénkbe, akiknek működését vezérlő szellem nem irányítja. A Bouil- loni Gottfried által megalapított jeruzsalemi királyság pedig habár egyelőre a feladatot megoldotta, már alapításában s szervezésében magában hordotta romlásainak csiráit. Eltekintve attól, hogy sokkal messzebb esett Európától, semhogy megtámadtatása esetére kellő időben segélyt nyerhetett volna, hühéri alapra volt fektetve, tehát el is hibázva. Erős központi hatalom hiányában, nyomban feltűnik a vazallus herczegek és grófok féltékenykedése egymással és a királylyal szemben. A helyi autonómiára való törekvés, a hatalom deczentrálizácziója, a hűbériség foederativ természete, már eleve lehetetlenné tették az egységes támadás és védelem eszméjét. Fokozta azt a lovagrendek önálló és független kialakulása és behelyezkedése, a pap