Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

Nem a pápaságon mnlt, hogy czólzatai a keresztes hadjáratokkal sikertelenek maradtak. Kitartással, rengeteg áldozattal és lelkesedéssel ápolta ö ez eszmét századokon keresztül, sokszor figyelmen kívül hagyva azon országok belpolitikai szükségletét, melyeket hadjáratra kényszeritett; mindhiába. Nem csak geografice maradt eredménytelen a hosszú erőlködés, hanem még azt sem tudta elérni, hogy a keleti keresztények az izlam későbbi európai hódításának útját állhassák. Önként tolul elénk hát a kérdés, hogy: mi okozta e sikertelenséget? A múlt században Voltaire és az enciklopedisták a motívumok nemtelenségének tulajdonították. Szerintük pusztán a kincsszomj és a fanatizmus vezérelte a kereszteseket, természetes tehát, hogy a pápaság magas ideái megvalósulást nem nyerhettek. E véleményre nézve azonban, mely oly felületesen tekinti az eseményeket, Kugler1) csak annyit jegyez meg, hogy ez egy „längst überwundene thörichte Meinung.“ Prutz2) a frankok erkölcsi megromlását hozza fel főokul arra, hogy az egész jeruzsalemi élet enerválódván, ez megrontotta a nyugati keresztények erkölcseit is. Ez a vélemény kétségkívül közelebb jár már az igazsághoz, de nem kimerítő. Maga az erkölcsi elfajulás ugyanis, inkább egyik szimp- tomája azon okok közreműködésének, melyek a hadjáratok

*) Gesch. der Kreuzss. Berlin 1880, 426 1.

5) Culturgeseb. der Kami, Berlin 1883, 123 stb, lapok.