Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

ról szó sem volt. Mint átvonuló hordák tűnnek fel különösén az első hadjárat előcsapatai, melyek ki-ki térve fo utjokról, rablással és zsidóüldözéssel szentségieleniték meg zászlailcat.1) Köln, Maincz, Spécer, Metz városok a Rajna mentén, a fö útirány jelzői. A Duna mindkét oldalán látunk átvonulókat különösen Regensburg és Bécs között. Innét azonban csak a jobb parton maradnak és pedig vagy mindenütt megtartva a Duna folyását egész Nándorfehérvárig, vagy Mosony felé délnek tartva a Dráva és Száva között Nándorfehérvár utbaejtésével egyenesen Bulgáriába mennek. Drinápoly, illetőleg Konstantinápoly állandó pontja a gyülekezésnek, de innét ismét vagy Kis-Ázsián gyalogmenetben, vagy az aegei tengeren, hajókon folytatják utjo- kat. E tengeren való közvetítést különösen az itáliai tengeri városok eszközük, elsősorban Velencze.2) A negyedik keresztes hadjárat Triesztből, II. Endre királyunké Spala- tóból indulva mindenütt a partok mentén haladt, de még előbbi Görögoi szág déli fokától északkeletfelé egyenesen Konstantinápoly felé tart, hogy rendeltetésétől eltérőleg Dandolo politikájának legyen eszköze, addig a magyar keresztesek Kréta és Cyprus szigetek érintésével egyenésen Acconig hajóztak. Ugyancsak e szigetek mellett haladtak azon hajók is, melyek a frank kereszteseket Genua, Marseille kikötőiből a tyrrheni és földközi tengeren át szállították. Évenkint rendesen kétszer volt passagium, tavasz- szal és őszszel, különösen azok számára, kik nem mint harczosok, hanem mint pusztán zarándokok látogattak a szt. Földre, ahonnét sokszor nem megjavulva, hanem kiábrándulva tértek vissza. Az egyes hadjáratok már eleve fölfogadott hajókkal rendelkeztek s e szállítás lassankint állandó kereseti módja volt a tengeri városoknak. Hogy e

>) Pertz: Hon. Germ. SS. V. 134, 215 1.

s) L. Heyd: Gesch. des Levantehandels im Mittelalter. Stuttgart, 1879. 400 stb. lap.