Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

kelet-nyugat közti állandósított tengeii összeköttetés mily nagy fontossági*! lett Európa anyagi és szellemi kultúrájára, ezt ezúttal csak érintjük.1)

Midőn a keresztesek rajai szerte megindultak, Magyarország, az általános európai viszonyok között csak neophyta volt. Nála tehát egy ily vállalatra való toborzásról ekkor szó sem lehetett. Bármily üdvös és szükséges volt ugyanis nemzetünk fönnmaradására a kereszténység és királyság uj rendje, a magyar nemzet nem egyhamar törődött bele az uj állapotokba. Ismételve fellázad uj vallása és királyai ellen s e harczok igen meggyöngitették az ország és a központi hatalom erejét. Jó alkalom volt ez a német-római császárok beavatkozására, kik ideig óráig sikerrel is támadtak Magyarország függetlensége ellen. Csak száz év múltán szt. László és Kálmán teszik véglegessé mindkét intézményt legfőképen pedig nemzetivé. Szigorú törvényeik kiirtják a pogány vallást, nemzedékük már távol esett az ős vallás korától és intézményeitől, az egyház papjai már magyarok, István és Imrében pedig már nemzeti szenteket tisztelhetnek. Királyaink politikai eszélye és sikerei eloszlatják a nemzetnek felébredt féltékenységét a „német“-el szemben; az investitura liarczban László a pápa pártjára áll, és ezzel megmutatja, hogy lehet valaki keresztény anélkül, hogy „német“ legyen.2) Midőn pedig az első keresztes hadjárat rendetlen és kihágó előcsapatait Kálmán szétszórja, ez is közreműködött, hogy a nemzet e ténykedését a „németek“ fölötti diadalnak tekintse.3) Keresztes hadjáratra azonban sem ők, sem utódaik nem juthattak. László európai hire lovagias és szent

*) L. Kugler: Gesch. der Kreuzzüge. Berlin, 1880. (Onken-féle kiadás ö-ik része) 138, 264 stb. 1.

s) Jaffé: Eegesta Pontif. Eom. nr. 3850 pag. 431

3) V. ö. Max Büdinger: Ein Buch ung. Gesch. Leipzig 1866. 136 1, és Annales August, ad. a. 1096 Pertz Mon. Germ. SS. v, 134