Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891

e

dikkal is számolnunk kell, a mi, — meglehet — még fontosabb amazoknál, de még nincs eléggé alkalmazva a belső háborgás ki- magyarázására. A Balaton északnyugati partját hosszéi vonalon mész- kó'rétegek alkotják, sdt néhol a „Karszt jelleg“ is szembetűnik. Ily helyeken pedig tudvalevőleg a földalatti nyilásokon át eltűnik a viz. Az igy eltűnő viz a tómeder fenekén törhet elő források alakjában, a mint azt sokan állítják. Ha egy jó részletes térképre tekintünk sok oly területet találunk ama parton, a melyek nedvességének levezetésére nem elegendők a nyílt források és patakok s igy több forrást tételezhetünk föl a Balaton közepén. Az ily búvópatakok lehetnek időszakosak s igy egy fontos tényezőhöz jutottunk a belső háborgás megértésére nézve. Ezen források időnként előtörő vize idézhet elő belülről támadó hullámzást. —• Két alkalommal tanúja voltam ily belső háborgásnak. Az egyikre élénken emlékszem. Gyönyörű holdvilágos esténk volt a múlt nyár vége felé Szepezden s igy csónakázni vágyott az ott időző kis társaság. Teljes szélcsendben láttuk a dombhátról a háborgó Balatont s erősen felhangzott a hullámok zúgása. Tisztul a Balaton! Ez a belső háborgás! — mondák körülöttem. De azért bátran beszálltunk a gyönge csónakba s beeveztünk jó messze a tó közepe felé. A hullámok hosszát 2 méterre, magasságukat egy méternél többre becsültem s ugyancsak vigyáztunk, hogy oldalt ne kapják a csónakot, mert könnyen felboríthatták volna. A parton levők nem látván bennünket s miután dalunk is elhallgatott, azt hitték, hogy ott vesztünk. Úgy tűnt fel a Balaton, mintha a közepén dagadna és a viz felbuzogva forrongana s azt mondták a parti lakók, hogy ilyenkor a szemben fekvő Boglár felé is a tó közepéről indulnak a hullámok. — Ezen körülmény mindhárom magyarázatot megengedi, sőt együtt is a hármat. A belső gázok és a források a legmélyebb helyeken, a tó közepe felé törhetnek fel, de ha a szél nyomja is át a másik medencze vizét, középütt nyomul a viz leggyorsabban s mint az áradó folyam — megdagad. — Kiilömben e kérdés tisztázására nézve szükséges a meteorologiai viszonyok pontos megfigyelése, a hullámok mérése és pontos följegyzése, a környék és a meder viszonyainak kikutatása, a miben és egyéb természeti viszonyok vizsgálatában máris szép haladást tett a Balatont kutató bizottság, mint a magyar földrajzi társaság ülésein hallottuk.