Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891
7 Az északnyugati part általános képe. Az északnyugati partot az almádii öböltől számíthatjuk Keszthelyig, mig a kenéséi északi és a Keszthelyen aluli rövid déli oldalt fölépítése inkább a délkeleti hosszantiparthoz kapcsolja. Az észak- nyugati part két főrészre osztható: az egyik Almáditól vagy Vörös- berénytől Badacsonyig tart. E területen a mészkövek uralkodnak, de rétegeik lígy meg vannak szaggatva és fölforgatva, hogy szem- betiínőleg magukon viselik a végbement vulkáni forrongások nyomait. Itt nyúlik be a tihanyi félsziget is kopár kúpjaival, melyek úgy körülveszik a félsziget peremét, hogy csakis a félsziget belsejében létezett vulkánszerű forrás rakhatta ily módon párkány gyanánt. A Badacsonytól Keszthelyig terjedő partvonal pedig valóságos vulkáni kúphegyeket tüntet fel (Badacsony, Szigliget, Gulácsihegy, Sz.-György- liegy, Csobáncz, Halászhegy stb.) melyeknek oldalán harmadkori rétegek, ormukon pedig bazaltkoröna látszik. E bazaltok Lóczy tanár ur szerint egyetlen kitörés eredményei, a kúphegyek pedig nem voltak kiipok, hanem a hol a bazalt alja látszik, ott volt a szintáj s az egyes bazaltok között a viz munkája vésett mély völgyeket úgy, hogy valóságok csonka kúphegyek maradtak vissza a bazalt védelme alatt. — Az egész északnyugati part általános jellemvonása e szerint a vulkáni eredet s jellemző kőzetek a mészkő és bazalt. A délkeleti part általában. Ide számíthatjuk a kéneséi oldaltól kezdve az egész délkelti partot s a Kis-Balaton mellett levő oldalt is, mert a Kenese fölötti meredek partszakadékok kongéria emelete, a pannoniai rétegek a délkeleti parton is föltalálhatok, jóllehet a mai közvetlen partvonaltól távolabb, — ott a hol a Balaton hajdani víztükre visszahagyta szin- lőit. A Kenesei rövid északi oldalt szakadékos part alkotja majdnem a Sióig s e szakadék kongéria anyag és homok rétegekből áll. Siófoktól a délkeleti hoszanti parton s a Kis-Balaton mellett először az alluvium alkot, hol keskenyebb, hol szélesebb vonulatot s ezentúl a pannoniai rétegek és itt ott tőzeg mellett a diluvialis lősz lerakod- mányok foglalják el a kerület túlnyomó részét, iigy hogy a délkeleti part fő- és jellemvonását épen a felületet legnagyobb részben
