Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891
14 össze-vissza van itt szarmáti mészkő', dolomit, marga, füredi mészkő, kagylomész, tarka homokkő, távolabb pedig a nummulit mészkő, laj- thamész, és hatalmas bazalttömegek. A mocsarak és rétek a partszegélyen s a patakok mentén az alluviumon fordulnak elő, — földművelés leginkább a löszön fejlődött s a szőlők is sokszor vannak a lőszszel borított hegyoldalon, mig az erdők a mészkő és bazalt hegyek tetejét foglalják el. A tihanyi félszigeten bazalt tuffa, az erdő és szőllő talaja van, édesvízi mészkő és kvarez, valamint kevés pon- tusi agyag és lősz, az alluviumon főleg rétek. A mészhegyek kúpjai kopárak. Kis Örstől kezdve a nagy alluvium terület mellett a pontusi agyag kezd uralkodóvá válni. Ebből emelkednek ki a bazalt kúpok s ebből és lönből a Meszes Györök-Keszthelyi dolomithegyek. E pontusi réteg képezi a hegyek oldalát és nemes szőlőknek ad talajt. Részint ez, részint a lősz és alluvium ad tért a szántóföldeknek is. A bazalt és dolomit pedig legnagyobbrészt erdővel van borítva. Az észak-keleti kenesei parton az alluviumnak kevés tér jut. Leginkább a pontusi rétegek szerepelnek és pedig erdő, szőlő és szántóföld egyaránt van rajuk. Ezeken túl pedig a lősz ad jó talajt a szántóföldeknek. A Sóstótól a Kis Balatonig elsősorban a lősz szerepel és főleg a szántóföldek területe jellemző, mellette van pontusi agyag, azonkívül diluvialis homok, alluvium, alluviális futóhomok, a mocsarakban pedig tőzeg képződig. Itt az alluviumon sok jó legelő van. A lősz dombhátak itt-ott erdősek, szőlő is ezeken van Balaton, Berény, Keresztúr-Kéthely, Marczali vidékén. Bazalt a parton csak a Fony- ódi hegyen fordul elő. A Kis-Balaton környéke alluvium és mocsár, valamint kaszáló, a nyugati part Keszthelyig a közvetlen szegélyt kivéve löszből és pontusi rétegekből áll, melyek szántóföldek anyagát képezik. A hévízi alluviumon túl ugyanez ismétlődik szélesebb sávban s azontúl jön a Zala alluvialis szélesebb völgye. — IV. A két partvidék általános összehasonlítása. Az eddigieket összevetve úgy találjuk, hogy a főleg zalai és részben Veszprémi észak-nyugati parttal ajának jellemvonását a vulkanikus mííkö-
