Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891
13 till szántóföldek, a Balaton-Keresztúri oldalon szolok is vannak, de maga a Balaton partja fíível van benőve. Balaton-Berény, Sz.-György, Vörs táján a földművelés is ki van fejlődve, de dombok háta erdős. Ezeken túl a Határárok mentén mocsaras vidék vonul a Kis Balatonig. A Kis Balatontól északra a nyugati partot a Balaton mellett rétek és szántóföldek foglalják el, de ezek keskeny vonalán tál a Héviz mocsaras síkja terül el vizenyős rétjeivel. A múlt századbeli adatokkal összevetve a mai adatokat nagyjában azt a változást találjuk, hogy a mocsarak területe a lecsapolás által kisebbedéit és több mocsaras rész ma legelő vagy szántóföld lett. De egyszersmind a partokon futóhomok területek kerültek ki a viz alul. A szántóföldek most nagyobb folytonosságot képeznek, mint akkor. A szőlők ma is azon területeken vannak, de az erdők területéből hódítottak pl. Szepezd mellett és Somogybán új területeket nyertek. Azonban a phylloxera pusztítása folytán egymásután vesznek az északnyugati partvidék hires szőlői. — Az erdők több helyen szőkébb térre szorultak, Tihanyból ki is pusztultak, csak újabban ültetnek ott egy területen. A két part művelését összevetve úgy találjuk, hogy az észak- nyugati part főleg a szőlőművelés és erdőségek területe, csak a nagyobb tapolezai síkságon fejlődhetik mezőgazdaság, de még az a hely is elég vizenyős. Az északkeleti, délkeleti és nyugati part pedig a földművelés és legelők vidéke; még teljesen le nem csapolt nagy mocsaraival pedig a természet őseredetiségének ad menedéket; azonban dombjai hátán erdőket is visel s délnyugaton szőlőművelés tekintetében is haladt. III. A geológiai talajviszonyok összevetve a művelési viszonyokkal. Az észak-nyugati parton Vörös Berénytől Kis-Örs vonaláig lősz- szel körülvéve emelkednek közvetlenül a külömböző mészkő hegyek:
