Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1890

amint most áll, a fényes érseki palota nagy részét foglalván el, úgy a hozzáférhetés, mint taimlmányozás dolgában elszigetelve áll.

Hogy Simor János, kora művelődési törekvéseinek és értelmiségi szellemének szakavatott ismerője és áldozatkész előrevivője vala, bizonyítják éppen ezen gyűjteményei, vagy a közvélemény szerint immár elnevezett „Simor muzeum“, ez a legszebb áldozat, melyet a boldogult bibornok a tudományok és művészetek oltárán elhelyezett.

Amit tehát Vitéz érsekről a tudós Galeotti kortárs irt volt (Katona Histor. XV. 75) : „librorum curam, disciplinarum lectionem, doctorum hominum favorem, — nunquem dimisit, neque postposuit“ — Simorról fokozottabb mérvben és értelemben elmondhatjuk. Mert ha Vitéz érsek Esztergomot díszes, tudósok számára alkalmas tartózkodási helylyé változtatta, „ki — ugyancsak Galeotti szerint — az egész világról száműzött Múzsákat magához fogadá“ — akkor Simor Esztergomot, az érsek-prímások magyar székhelyét, valóságos kis magyar Vatikán-ná tette.

Az ő érdeme, hogy Esztergom fényes, egészen méltó érseki, herczegprimási széklielylyé lett alakítva ! . . .

17