Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1890

18

*

„Mindig; szerettem, Uram, a te Lázadnak díszét . . a zsol- tárosnak ezen szavát Simornál jogosabban senki nem alkalmazhatta magára. Összes alkotásai között legfényesebbek azok, melyeket az esztergomi főtemplom művészi díszítésére és stylszerű restauratiójára fordított. Azt az egész királyi fényű templomot úgyszólván maga hozta létre belső egyöntetű művészi fényében.

Ha Simor egyebet nem tett, nem alkotott volna mint azt az egységes, harmonikus művészi egészet, azt a fenséges műremeket, ami ma az esztergomi Bazilika belseje — neve az utókor előtt és Magyarország művelődési történetének lapjain mindig hálás emlékezetben volna.

E dolgozat keretéhez mérten nem ereszkedhetem a részletekbe, de anyit mégis ki kell itt is emelnem, hogy aki a fényt és pompát életében mindenütt kerülte, az Isten házában és az egyházi művészetek alkalmazásában dúsan alkalmazta.

Hozzávetőleg egy millió forint az, mit a Basilika belső díszére és fényére költött. Leírtuk röviden 1890-ben az esztergomi főszékesegyházat új díszében*) amint az Simor János műizlése és áldozatkészsége folytán azon évben, egészen készen állott (négy szép képben is bemutatván a főbb benyomásokat;) ami disz és fény van ma a Bazilikában, az nagy részt Simor műve. A templom hajójának ragyogó boltívei, az óriási kupola al stucco díszítése, márványozása és aranyozása. De Torna olasz mester kezeiből ; az a fönséges kupola, az ő roppant ablakainak fényében arany és művészi disztí gazdagságában, dobjának gazdag márvány*) „Az esztergomi Basilika teljes íij fényében.“ Négy a szövegbe nyomott képpel. „István Bácsi Naptára.“ 1891, évre. Szerkeszti EOhalmi Klirostein József. Budapest, franklin társulat. 4-rét, 90 lap,