Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
6 Itt több féle eset fordul elő. Például egyes ásványok közönséges hőmérsékletnél nem szilárdulnak meg, mint a viz, higany stb. De mihelyt megszilárdultak, hódolni fognak a törvénynek pl. a viz szabályos oszlopokat képez. Másik eset az, hogy szilárd állapotban van ugyan az anyag, de nem azon alakokban, melyekben törvény szerint kellene lennie, hanem pl. az egész anyag tömör és nincs semmi szabályos alakja, vagy apró szabálytalan részecskékből: szemcsékből, rostokból áll, vagy valami szerves anyagot utánoz pl. fürt, — vagy vese alakú stb. Mind ezen szabálytalan képződéseknek az az oka, hogy midőn az ásvány anyaga folyékony állapotból szilárdba lépett át: nem voltak olyan körülmények, hogy az anyag a kiszabott törvénynek engedhetett volna, hanem valami megzavarta a kristályosodást, p. o. nagyon gyorsan hült ki az izzó anyag s igy nem ölthetett szabályos alakot, vagy egyszerre több oldalon kezdett kristályosodni s egyik kristály a másiktól nem képződhetett ki. Ez tehát a szabálytalanság oka. Nincs tehát kivétel az általános szabály alól, melyet igy fejezhetünk ki: Minden ásvány a maga határozott alakjaiban kristályosodik, ha kristályosodását zavartalanul folytathatja. A zavaró körülményeket a tehetetlen anyag nem háríthatja el s igy a mennyiben tehetségében áll, megtartja törvényhozójának akaratát; azt pedig a törvényhozó sem kívánhatja, hogy alárendeltje olyat tegyen, a mi tehetségét felülmúlja. Ha maga a törvényhozó nem hárítja el az akadályt, melyet az anyag nem győzhet le, akkor bizonyára О maga nem akarja ezen esetben törvénye megtartását. De azért az anyag azontúl is kötve van törvénye által és mihelyt az akadály megszűnt, azonnal engedelmeskedik. így tehát csakugyan általános érvényű a kristályosodás törvénye s annak az élettelen anyag mindig alá van vetve.
