Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
7 A kristályrendszerekről. Részint, hogy a következőknek alapot adjunk, — részint, hogy az alakok szabály szerűsége jobban feltűnjék, szükségesnek tartjuk ezen kristály-alakok rendszereit előadni. Azonban ezeknél sokkal több mértani alak képzelhető, melyekben az ásványok nem szoktak kristályosodni. Természetesen ezt sem fogjuk a tankönyvek modorában előadni, miután akkor fölösleges volna ezen fejezet, — elég volna egy jó tankönyvre utalnunk. A kristályrendszerek közül hat fordul elő az ásványországban, és van még egy hetedik, mely a vegytani konyhában áll elő, — világos jeléül annak, hogy az emberi tudomány csak lépésről-lépésre haladhat a természet törvényeinek kifürkészésében. Ezen hat rendszerbe foglaljuk az előforduló szabályos alakokat. Egy-egy rendszerbe több-kevesebb alak tartozik. Sajátságos, hogy a rendszerek megkülönböztetése képzeleti dolgokon: a tengelyeken alapszik. Mert kristály-tengelyek valóságban nem léteznek. Ennek daczára mégis biztos a megkülönböztetés, mert a tengely — melyet mint mértani vonalat képzelünk — nem más, mint azon viszony kifejezése, melyben a többi valóságos részek egymáshoz állanak. Azok pedig csakugyan meghatározott viszonyban állanak egymással s igy biztos alapon megkülönböztethetjük a kristály-alakokat saját rendszereik szerint. • A hat kristályrendszer a következő: a szabályos, — négyzetes, — hatszöges, — rhombos, — egyhajlású — és háromhajlású rendszer. Mint említettük, ezen rendszerek közül mindegyik alá sok alak tartozik. így pl. a kősónak és a gyémántnak említett alakjai az első rendszerbe tartoznak, melynek neve szabályos rendszer. E rendszerbe 13 alak tartozik. Hogy e rendszerről helyes fogalmat alkothassunk magunknak, képzeljünk egy koczkát. Azután gondoljunk e koczka belsejében három egyenes vonalat, melyek az átellenes lapok középpontjain mennek keresztül. E három egyenes vonal épen a koczka középpontjában fogja egymást metszeni. Ezek a koczka-alak tengelyei, és
