Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889

zár köriü, — hanem lehet például, hogy táblákat képez s ezen esetben nem gyémánt többé, hanem Írónők anyaga: graphit.

Ennyire meg van határozva valamely ásvány és az ö alakja is. S ez nemcsak a kősónál vagy a gyémántnál van igy, hanem minden ásványnak megvan a maga szabályos alakja, melyben jege- czedni szokott. De lehet egy ásványnak több alakja is, példáid a gyémánt is előfordulhat tetraéderekben és még más alakokban is, csakhogy ezen alakokon kivül másban nem, példáid a graphit alakjában sohasem.

Az, hogy több ásvány fordulhat elő ugyanazon alakban, nem okoz nehézséget, miután a törvény nem az, hogy egy alak csak egy ásvány számára van fenntartva, hanem úgy szól a kristályok általános törvénye, hogy minden alaknak megvannak a maga meghatározott ásványai, illetőleg az ásvány csakis bizonyos meghatározott formákban jegeczedhetik.

De hát nem látunk mi az ásványokon mindig oly szabályos alakot, sőt általában azok nagyobb része nem fordid elő szabályosan, így tehát e törvény nem sokat mond és nem kötelezi az egész anyagi világot, másként minden ásvány hódolna e törvénynek. Ezen ellenvetésre azt feleljük: Igaz, hogy igen sok szabálytalan és még több úgynevezett alaktalan ásvány van, de azért a törvény mégis állandó és általánosan kötelező reájuk nézve, úgy hogy nem vonhatják ki alóla magukat. Az általános törvényt mutatják a jegecze- sen előforduló ásványok, melyek mindig meghatározott alakot öltenek. Épen igy, ha ugyanazon ásvány anyagát mesterségesen kristályosítjuk, szintén a maga meghatározott alakját ölti fel. Pél' dául a kősó vízben feloldható, de ha a vizet elpárologtatjuk: kocz- kákban kristályosodva marad vissza a só. Vagy a tiszta szén-elem villamosság és nagy nyomás, — valamint hő behatása folytán gyémánttá változtatható, és ezen esetben az emlitett alakokban fordul elő.

Ezek eléggé bebizonyítják azon általános törvényt, hogy az ásvány bizonyos meghatározott alakban kristályosodik. De honnét lehet mégis a gyakori szabálytalanság, annyi kivétel a törvény alól ? E kérdésre maga a természet felel: Hogy az ásványok gyakran nem a maguk törvényes alakjában találhatók, ennek oka az, mert nem volt alkalmuk jegeczesedni, mert nem jutottak kellő körülmények közé.