Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889

4

az alakban, akkor bizonyára változás történt az anyagban is, vagyis más elem is vegyült hozzá kisebb nagyobb mértékben.

Az élettelen anyag igen sokféle alakot ölt fel a valóságban, sőt alakját külső behatások folytán meg is változtatja. E behatásokhoz sorozzuk mi nemcsak azt, ha vésővel, kalapácscsal, csiszolóval hatunk az anyagra, hanem a hőmérséklet változásait, más elemek vagy összetett testek pl. savak hatását, melyek sok anyagnak halmazállapotát megváltoztatják például feloldás által stb. Ezen behatások mind kívülről haladnak befelé, s azért külső behatásoknak nevezhetők. Ezek tehát mind megváltoztathatják az anyagnak alakját.

Első és fő kérdés itt, hogy mitől függ az ásványok alakja? Erre egész határozottsággal azt felelhetjük, hogy attól függ, minő anyagból állanak vagyis minő elemekből vannak összetéve ? Tehát az ásványok alakját az ő vegyi összetételük határozza meg.

Például a kősó koczkákat alkot. Ha megvizsgáljuk anyagát, két elemet találunk benne: chlórt és nátriumot. Tehát a chlór és natrium vegyiilete mint szilárd test szabályos koczkákat alkot. Ha még egy harmadik, vagy negyedik elemet adok hozzá, nem fogja többé tisztán ezen alakot fölvenni, valamint úgy sem, ha a két elem közül egyiket elhagyom; például ha csak a chlórt veszem, gáznemü zöldes testet kapok, ha csak a nátriumot veszem, fényes fehér fémet kapok, melynek nincs szabályos alakja. — Sőt tovább megyek. Ha nem veszek egyenlő térfogatú chlórt és nátriumot: nem lesz a vegytiletből kősó, következőleg nem is kapok koczkákat. Ez a kősónak logikája, ez az ő törvénye.

Vegyünk más példát. A gyémántdarabból szép kis szabályos alakokat lehet hasítani, s ezen tulajdonsága nagy segítségükre van a gyémántcsiszolóknak. E kis alakokat nyolez egyenlőoldalú háromszög-lap határolja és úgy néznek ki, mint két piramis, melyek alapjukkal összenőttek. A gyémánt anyaga a legtisztább szén. Nem a kőszén, hanem a szén, mint felbonthatatlan elem (carbonium.) Ha a tiszta szén ily szabályos kis alakokban fordul elő, akkor lesz a legkeményebb testté: drágakővé, gyémánttá. Pia a szénhez valami más elem járul, nem gyémánt többé. De még akkor sem az, ha nincs oly keménynyé összetömörülve. Ezen esetben nem is alkotja ama szabályos kis alakokat, melyeket 8 egyenlőoldalú háromszög