Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889

30 rabot olvastunk. Az utóbbiak emlézésre és szavalásra is fel voltak adva. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat a nyelvtan és helyesírás begyakorlására. II. oszt. 5 óra. Tankönyv: Magyar nyelvtan, mondattani alapon, Szinnyei Józseftől és Tomor-Várady: Olvasókönyv II. rész. Szókötés. A határozók részletes tana. Az összetett mondat. A nagyobb körmondatok elrendezése. Az igeidők Olvasmányul felvettük olvasókönyvünk összes pró­zai-, emlézésül egyes verses darabjait. Kéthetenkint egy-egy iskolai írásbeli dolgozat. III. oszt. 3 óra. Tankönyv: Rendszeres Magyar Nyelvtan, Szinnyei Józseftől és Szalay „Tatárjárás Magyarországon.“ Ezen történeti olvasmány alapján tárgyaltuk az egész nyelvtant. Szóltunk ezenkívül a polgári ügy­iratokról, s leginkább Arany János elbeszélő költeményeinek elemzése mellett vettük a hangsúlyos verselést. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. IV. oszt. 4 óra. Tankönyv: Stilisztika I. r. dr. Koltai Virgiltől. Az irály és nemei: az egyszerű és szép irály s ezek kellékei. Az időmértékes verselés és a rímekről szóló tan. Olvastuk s elemeztük Arany „Toldi“-ját egészen, a szebb helyeket be is emléztük; azonkívül olvasmányunk tárgyát képezték a stilisztikánkhoz csatolt prózai és verses müvek is. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. ( V. oszt. 3 óra. Tankönyv: Stilisztika II. r. dr. Koltai Virgiltől és Greguss-Beöthy: Magyar Balládák. Bevezetés a szerkezettanba. Feltalálás, elrendezés. Az előadás általános formái. Verstan. Hangsúlyos és időmérté­kes versek. Olvasmányul szolgáltak a stilisztikához csatolt olvasmányok, továbbá: Szilágyi és Hajmási, Fogarasi István, Molnár Anna, Kádár Kata, A búvár Kund, V. László, Ágnes Asszony, Zách Klára, Tetemre hívás, A Walesi bárdok, Éji látogatás. Havonkint egy írásbeli házi dolgozat. VI. oszt. 3 óra. Tankönyvek: a) Petőfi „Coriolanus“ b) „Rhetorikai olvasókönyv“ irta Riedl Frigyes. Tárgyaltuk a Rhetorikai műfajokat, vagyis a szó- és Írásbeli hármas előadást; u. m. 1. a való tények előadási módját; a történetírást, annak feladatát, tárgyát, szerkezetét; a történet­írás fejlődését a görögöknél, rómaiaknál és nálunk. Aztán a költött esemé­nyek prózai előadás módját; a regényt és novellát. 2. Az előadás szónoki formáit; a szónoki beszéd tárgyát, berendezését és szerkezetét fejtegetve. A szónoklati irodalom fejlődés. 3. Az értekező előadást; az értekezések különféle nemeit és berendezéseit. Olvastuk a megfelelő történeti müveket; regény és novella részleteket és szónoki beszédeket a Rhetorikához csatolt olvasmányi részből; az ugyanitt közlött több rendbeli értekezést jellem­rajzzal együtt. Kossuth, Deák, Mirabeau, Perikies politikai és emlék­beszédeiből és Pázmány egyházi beszédeiből. Havonkint egy Írásbeli dol­gozat. Rajzok, értekezések, szónoki beszédek, és beszéd kivonatok. VII. oszt. 3 óra. Tankönyvek: Névy László, Poétikája és Olvasó­könyve és Madách Imre „Az ember tragoediá“-ja. A szép fogalma. Mi a

Next

/
Thumbnails
Contents