Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
30 rabot olvastunk. Az utóbbiak emlézésre és szavalásra is fel voltak adva. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli gyakorlat a nyelvtan és helyesírás begyakorlására. II. oszt. 5 óra. Tankönyv: Magyar nyelvtan, mondattani alapon, Szinnyei Józseftől és Tomor-Várady: Olvasókönyv II. rész. Szókötés. A határozók részletes tana. Az összetett mondat. A nagyobb körmondatok elrendezése. Az igeidők Olvasmányul felvettük olvasókönyvünk összes prózai-, emlézésül egyes verses darabjait. Kéthetenkint egy-egy iskolai írásbeli dolgozat. III. oszt. 3 óra. Tankönyv: Rendszeres Magyar Nyelvtan, Szinnyei Józseftől és Szalay „Tatárjárás Magyarországon.“ Ezen történeti olvasmány alapján tárgyaltuk az egész nyelvtant. Szóltunk ezenkívül a polgári ügyiratokról, s leginkább Arany János elbeszélő költeményeinek elemzése mellett vettük a hangsúlyos verselést. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. IV. oszt. 4 óra. Tankönyv: Stilisztika I. r. dr. Koltai Virgiltől. Az irály és nemei: az egyszerű és szép irály s ezek kellékei. Az időmértékes verselés és a rímekről szóló tan. Olvastuk s elemeztük Arany „Toldi“-ját egészen, a szebb helyeket be is emléztük; azonkívül olvasmányunk tárgyát képezték a stilisztikánkhoz csatolt prózai és verses müvek is. Kéthetenkint egy-egy írásbeli dolgozat. ( V. oszt. 3 óra. Tankönyv: Stilisztika II. r. dr. Koltai Virgiltől és Greguss-Beöthy: Magyar Balládák. Bevezetés a szerkezettanba. Feltalálás, elrendezés. Az előadás általános formái. Verstan. Hangsúlyos és időmértékes versek. Olvasmányul szolgáltak a stilisztikához csatolt olvasmányok, továbbá: Szilágyi és Hajmási, Fogarasi István, Molnár Anna, Kádár Kata, A búvár Kund, V. László, Ágnes Asszony, Zách Klára, Tetemre hívás, A Walesi bárdok, Éji látogatás. Havonkint egy írásbeli házi dolgozat. VI. oszt. 3 óra. Tankönyvek: a) Petőfi „Coriolanus“ b) „Rhetorikai olvasókönyv“ irta Riedl Frigyes. Tárgyaltuk a Rhetorikai műfajokat, vagyis a szó- és Írásbeli hármas előadást; u. m. 1. a való tények előadási módját; a történetírást, annak feladatát, tárgyát, szerkezetét; a történetírás fejlődését a görögöknél, rómaiaknál és nálunk. Aztán a költött események prózai előadás módját; a regényt és novellát. 2. Az előadás szónoki formáit; a szónoki beszéd tárgyát, berendezését és szerkezetét fejtegetve. A szónoklati irodalom fejlődés. 3. Az értekező előadást; az értekezések különféle nemeit és berendezéseit. Olvastuk a megfelelő történeti müveket; regény és novella részleteket és szónoki beszédeket a Rhetorikához csatolt olvasmányi részből; az ugyanitt közlött több rendbeli értekezést jellemrajzzal együtt. Kossuth, Deák, Mirabeau, Perikies politikai és emlékbeszédeiből és Pázmány egyházi beszédeiből. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Rajzok, értekezések, szónoki beszédek, és beszéd kivonatok. VII. oszt. 3 óra. Tankönyvek: Névy László, Poétikája és Olvasókönyve és Madách Imre „Az ember tragoediá“-ja. A szép fogalma. Mi a