Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
16 A lapok párhuzamosságának törvénye. E törvény szerint a kristálynak lapjai oly módon helyezkednek el, hogy minden lapnak megvan a maga párja, mely vele szemközt fekszik. E szemközt fekvő lapok, melyek egyenlő helyzettel birnak és nagyságra nézve egyenlők: egyúttal párhuzamosan haladnak, vagyis ha irányaikat meghosszabbítanék: a végtelenig nem találkoznának, mindig egyenlő távolságban vonulnának egymás mellett. Vegyük fel például a koczkát (hexaödert) a szabályos rendszerből. Ez hat egyenlő négyzet által van határolva. Ennél tehát igen könnyű megérteni azt, hogy a szemköztfekvő lapok egyenlők, miután akármelyik volna az, mind egyenlő. Az is világos előttünk, hogy a szemköztfekvő lapok párhuzamosak. így az oktaédernél a szemköztfekvő egyenlő oldalú háromszög- lapok egyenlők. Csakhogy itt a felső piramis valamely lapja az alsó piramis túlsó oldalán lévő lappal párhuzamos. Ugyanez a helyzet érvényesül például a négyzetes és hatszöges piramisoknál, csakhogy itt egyenlő szárúak a szemben lévő párhuzamos háromszög-lapok. Azonban csalódnánk, ha azt gondolnék, hogy minden alaknál igy van. Miután az úgynevezett hajolt lapú feles alakok kivételt képeznek, jobban mondva: más törvény alá esnek; mert ezeknél nincsenek párhuzamos lapok. Helyén lesz itt a teljes és feles, valamint a negyedes alakok fogalmával megismerkednünk. Vannak oly alakok, melyek különböző számú lapokkal bírván, abban egyeznek meg, hogy lapjaik egyenlő távolságban metszik a tengelyeket, tehát hasonló helyzetűek. Ilyen alakok rendesen úgy fordulnak elő, hogy egyik épen felényi számú lappal bir, mint a másik. Itt a több lappal biró alak teljes alak, — a felényi lappal biró pedig feles alak. — Néha azonban a kevesebb lapú kristály csak negyedrésznyi számú lappal van határolva s ezen esetben negyedes alaknak nevezzük. A feles és negyedes alakok származtatása elképzelhető. Ha
