Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889

15

A kristályok törvényszerűsége általában.

Maguk a leirt rendszerek elénk tárták már azon általános törvényt, hogy minden ásványnak megvan a maga meghatározott kristályrendszere, melynek alakjaiban akár tisztán, akár kombinálva jegeczedni szokott. Láttuk azt is, hogy belső összefüggés létezik az ásvány anyagát alkotó elemek összetétele — és a kristály alakja között. Ha ki akarnánk terjeszkedni az ásványok vegyi alkatára, ott is elénk állana az a törvényszerűség, mely nem engedi, hogy az elemek akármiféle módon vegyüljenek, hanem csak meghatározott elemek alkothatnak természetes vegyületeket; iigy hogy a természet megtagadja, — korcsnak bélyegzi azon anyagot, mely nem törvény- szerű vegyületekből áll.

Jelenleg csak a kristályok alakjával akarunk foglalkozni. Maguk az egyes ásványok kristályai szabályszerűséget tüntetnek fel azáltal, hogy egyes rendszerek többé-kevésbbé szabályos alakjait képezik. Láttuk már, mennyi törvényük van az egyes rendszereknek és azok egyes alakjainak külön-külön ? S ezzel megismertük a kristályok részletes törvényeit.

De vannak ezeken kívül általános törvények is, melyek minden rendszerre — minden alakra érvényesek és a legnagyobb pontossággal meg vannak tartva. Ezek tehát, mivel általános érvényűek: legvilágosabban beszélnek a legfőbb törvényhozóról.

Ilyen általános törvény hat van, úgymint:

1. A lapok párhuzamosságának törvénye.

2. A paraméterek okszerűségének törvénye.

8. A részarányosság törvénye.

4. A tengely változás törvénye.

5. A kombinácziók következetességének törvénye.

6. Az élszögek állandóságának törvénye.

Ezek közül a két első az egyszerű alakokra vonatkozik, mig a következő három a kombinált alakoknál érvényesül, — a hatodik pedig részint az egyszerű, részint a kombinált alakok felismerésére szolgál.