Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
9 másik két oldala nagyságra nézve eltér ezen oldaltól. Egymás között ugyan egyenlők, de ennél vagy hosszabbak, vagy rövidebbek. Ezen alaknak neve: négyzetes piramis. Van e rendszernek egy alakja, mely a szabályos rendszer tetraéderéhez hasonlít, azonban mig a tetraéder lapjai cgyenlőoldalú háromszögek, addig ennek négy egyenlőszárú háromszöglap képezi határát. Ezen idom az ékhez hasonlit s azért a neve: ékidom (sphenoid). Vannak a négyzetes rendszernek oszlopokká nyúlt alakjai is, de ezek már nem tiszta alakok, mivel az oszlop oldallapjai nem nyúlhatnak a végtelenbe, hanem véglapra van szükség s igy az oszlopalak tulajdonképen oszlopnak és véglapnak összetételéből áll. A hatszöges rendszer. Igen gyakori a kvarezok közt oly piramis, melynek alapja szabályos hatszöget képez, háromszöglapjai pedig egyenlöszárú háromszögek. Mivel a kvarezok legtöbbnyire más ásványok fölszinéhez nőttek, azért az alak nincs teljesen kiképződve. De a mármarosi gyémánt önálló kristályokat is alkot s ezeken feltalálható a hatszöges rendszer főalakja : a hatszöges piramis. Ez épúgy, — mint a szabályos és négyzetes rendszerek piramisai — két piramisból van összetéve, melyek alaplapjaikkal egymáshoz nőttek és az összenövés helyén láthatjuk a jellemző hatszöget. E rendszerben is legfontosabbak a tengelyek, melyekben a hatszöges rendszer a többi rendszerek felett bővelkedik s igy könnyen megkülönböztethető. Négy tengelye van s ezek elhelyezésében nagy a szabályszerűség. Az egyik tengely függőlegesen áll a másik háromra és vagy hosszabb vagy rövidebb azoknál. Ez a főtengely. A három melléktengely vízszintes helyzetbe kerül, ha a főtengelyt függőlegesen felállítjuk. A melléktengelyek a hatszoges piramisnál annak közepére esnek és a közepén levő hatszög szabályos, azért a melléktengelyek egyenlő távolságban metszik egymást a piramis belsejében. A középpontban metszik egymást s e pont e szerint háromszorosan is megérdemli e nevet: először, mivel az egész piramisnak középpontja ; — másodszor, mivel a középen levő szabályos hatszögnek is épen a közepét foglalja el és harmadszor ott metszik egymást a tengelyek, — úgy a három melléktengely, mint ezeket a főtengely. A három melléktengely e középponton innen és túl felosztja a kört három egyenlő részre, tehát egyenlő fokú szögeket képeznek
